Új helyen Európa éléskamrája

Az európai gabonatermés Északkelet-Európában nő a legdinamikusabban – állapították meg a BME, a Corvinus, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az ELTE kutatói. Az északi térség gabonaféléi ugyanis kevéssé érzékenyek az éghajlatváltozásra, a keleti régió korábban viszonylag elmaradt gazdaságai pedig gyorsan tudnak növekedni. Az elemzés a Nature lapcsalád Scientific Reports folyóiratában jelent meg.

BELARUS-AGRICULTURE-WHEAT-FEATURE Fotó: SERGEI GAPON

A kutatók másik fő megállapítása, hogy a kelet- és a közép-európai mezőgazdaság technológiai felzárkózása az európai gabonatermesztés súlypontját nyugatról keleti irányba húzza, itt gabonadömping alakult ki. Kelet-Európa magas gabonatermelési potenciáljához az is hozzájárul, hogy a világ legtermékenyebb felső talajai (a csernozjomok és a füves puszták talajai) hatalmas területeket borítanak a régióban, és ezek enyhíteni tudják a Közép- és Kelet-­Európára jellemző kontinentális éghajlathoz kapcsolódó szélsőségeket.

A Kárpát-medence országaiban, köztük Magyarországon is látványosan javultak a búza és a kukorica termésátlagai. Térségünk azonban rendkívül kitett a nyári aszályoknak. Ez lényegesen behatárolja a búza és a kukorica elérhető maximumát. A legfrissebb kutatások szerint Magyarországon elértük a potenciálisan elérhető hozamok 50-60 százalékát nem öntözött búzában és 60-90 százalékát nem öntözött kukoricában

– tudtuk meg Pinke Zsolttól.

A hazai és Kárpát-medencei termésátlagok alakulásában fontos a csapadék, de az aszályok limitáló hatása európai és globális kitekintésben is nagyon magas. Erre a kihívásra az öntözés nagyarányú fejlesztése nem nyújt reális alternatívát. Az ELTE tudományos főmunkatársa szerint igazi megoldás a vízvisszatartás.

Az egykori ártereken létesült szántóföldek védelme érdekében éves átlagban a Balatonban tárolt vízmennyiségnél több vizet terelünk a folyókba a belvizes területekről és vezetünk le az árvízi hullámok idején. Az időleges víztöbblet (árvíz és belvíz) döntően a téli és kora tavaszi hónapokban alakul ki, amikor a párolgás alacsony intenzitású. Ha nem vezetnénk el ezt a vizet, annak nagy része idővel a talajba szivárogna, enyhítve a környező mezőgazdasági területek és a természetközeli növényzet nyári vízhiányát. Ennek a technológiának világszerte komoly előretörése figyelhető meg

– tájékoztatott az ELTE munkatársa, aki szerint a ma szántóföldi művelés alatt álló, belvíznek és aszálynak egyaránt leginkább kitett egykori alföldi árterek többségén a termésátlagok a hazai legalacsonyabbak között vannak. Ezen szántóföldek termelését ráadásul jelentős ár- és belvízvédekezési költségek terhelik. Ezzel szemben a gyenge agráralkalmasságú egykori árterek restaurációjával, azok víztározóként való használatával ár- és belvízvédelmi kiadások százmilliárdjait takaríthatnánk meg. Javaslatot is készítettek egy vízvisszatartó zónarendszer kialakítására a Tiszántúlon elterülő csaknem tízezer négyzetkilométernyi területen.

Az európai mezőgazdaság számára mostanra prioritássá vált az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és különösen a hőhullámokhoz való jobb alkalmazkodóképesség. Kelet-Európában az utóbbi évtizedekben ugyanis több tíz millió hektárnyi termékeny talaj szenvedett el katasztrofális eróziót az aszályok, az édesvízkészletek csökkenése és az iparosodott mezőgazdaságban a nem megfelelő földművelésből eredő talajromlás miatt

– érvel a szakember.

Változások kora A kukoricatermés legnagyobb növekedését Litvánia (385 százalék) és Fehéroroszország (213 százalék) produkálta, a búzatermés a legnagyobb mértékben Lettországban (92 százalék), Észtországban (87 százalék) és Litvániában (86 százalék) nőtt 1993–1997 és 2013–2017 között. Lengyelország és Oroszország – amelyek hagyományosan kukoricaimportőrök voltak – jelentős exportőrökké váltak. Ukrajna és Oroszország az elmúlt három évtizedben került a világ tíz vezető kukoricatermelője közé. 2013–2017 között az évi 27 millió tonna ukrán kukoricatermés majdnem kétszerese volt Franciaországénak, amely korábban Európa vezető kukoricatermelője volt. Ukrajna és Oroszország esetében a jelenleg zajló háború jelentősen átírhatja az adatokat.

Borítókép: Belarusz gazda gabonát vet. Felértékelődnek a világ legtermékenyebb talajai (Fotó: Europress/AFP)