Tűznyomokat találtak Izraelben

Több százezer évvel ezelőtti tűznyomok közvetett kimutatására alkalmas módszerrel álltak elő az izraeli Weizmann Tudományos Intézet kutatói. A PNAS-ban megjelent cikk szerint az újonnan kifejlesztett technika révén jobban megérthetjük az emberré válás folyamatát.

Traditional raw dry aged wagyu tomahawk steak on hot burning charcoal with smoke as closeup on a barbecue fire Fotó: H.LEITNER

A feltételezések szerint a tűzhasználat legalább egymillió évre nyúlik vissza, körülbelül arra az időre, amikor a Homo habilisból (ügyes kezű ember) elkezdett kialakulni a Homo erectus (felegyenesedett ember).

A „főzési hipotézisnek” nevezett elmélet szerint a tűz használata fontos szerepet játszott evolúciónkban, nemcsak azért, mert lehetővé tette, hogy az ősök kevésbé legyenek kitéve az időjárási viszontagságoknak, hanem azért is, mert a korábbinál jobb vadászeszközöket készíthettek, illetve a húsok sütése is kedvező változást hozott.

Utóbbi nemcsak a kórokozókat pusztítja el, hanem hatékonyabbá teszi a fehérjeemésztést, megnyitva az utat az agy növekedéséhez. Az egyetlen probléma ezzel a hipotézissel az adatok hiánya: a hagyományos módszerekkel legfeljebb kétszázezer évvel ezelőtti tűzhasználatra sikerült bizonyítékot találni. Bár vannak jelek a félmillió éves tüzekre, a világon mindössze öt ilyen ősi tüzes lelőhely ismert.

Lehet, hogy most megtaláltuk a hatodik helyet

– mondta Filipe Natalio, a Weizmann Tudományos Intézet növény- és környezettudományi osztályának munkatársa a Sciencedaily.com portálnak.

A Nyugat-Galileában található Evron Quarry régészeti lelőhelyet az 1970-es évek közepén fedezték fel. Az akkori ásatások során a régészek 14 méter mélyre ástak, és számos állati kövületet és paleolit ​​kori eszközt tártak fel, amelyek kora nyolcszázezer és egymillió év közötti. A leleteken és a talajon azonban semmi sem utalt tűzhasználatra.

Az izraeli kutatók mesterséges intelligencia segítségével, illetve az anyagok kémiai összetételének molekuláris szintű meghatározásával meg tudták becsülni azt a hőmérsékletet, amelyre a kőszerszámokat egykoron felmelegítették.

A csapat felmérte a csaknem fél évszázaddal ezelőtt a helyszínen talált 26 kovakőszerszámot ért hőterhelést. Az eredmények azt mutatták, hogy az eszközöket széles hőmérsékleti tartományban hevítették – néhányat hatszáz Celsius-fokot is meghaladóan. Az adatok alapján erre 200-420 ezer évvel ezelőtt került sor. A kutatók úgy vélik, őseink tudatos kísérletezők voltak.

A kutatócsoport szerint az általuk kifejlesztett módszer más lelőhelyeken is alkalmazható a tűzhasználat nem vizuális bizonyítékainak azonosítására.

Borítókép: illusztráció (Fotó: 123RF)