Termesztés mesterséges fotoszintézissel

A fotoszintézis során a növények a napfény segítségével a vizet és a szén-dioxidot általunk is fogyasztható táplálékká alakítják. Ez a folyamat azonban nem hatékony, a napfény energiájának körülbelül egy százaléka kötődik meg. Amerikai kutatók mesterséges fotoszintézis segítségével jóval nagyobb hatékonyságot értek el.

2022. 07. 01. 13:00
Close-up of a small rapeseed flower against a dark background in spring
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Nature Food tudományos lapban ismertetett módszer két lépésben, elektrokatalikus eljárással alakítja át a szén-dioxidot és a vizet acetáttá. A kísérleti – sötétben tartott – növények beépítették az acetátot, és közben fejlődtek.

Olyan új élelmiszer-előállítási módot kerestünk, amely áttörheti a bioló­giai fotoszintézis által szabott korlátokat

– idézte a Sciencedaily.com Robert Jinkersont, az UC Riverside vegyész- és környezetmérnöki adjunktusát.

Az amerikai kutatók kísérleteikkel kimutatták, hogy több növény képes fejlődni acetátban gazdag, ráadásul fénymentes környezetben. Erre példa a zöld alga és az élesztő. A tengerentúli szakemberek szerint ha az elektrolízishez szükséges elektromos energiát napelemekkel állítják elő, tovább csökkenthető a növénytermesztés környezetre gyakorolt hatása. Ráadásul az algák ezen technológiával történő előállítása körülbelül négyszer, az élesztőé körülbelül 18-szor energiahatékonyabb, mint a hagyományos fotoszintézisen alapuló eljárás. A kutatók megvizsgálták, hogy a módszer használható-e a haszonnövények termesztésében.

Arra jutottak, hogy a paradicsom, a dohány, a rizs, a repce és a zöldborsó kísérleti példányai egyaránt hasznosították az ace­tátból származó szenet.

Marcus Harland-Dunaway, a tanulmány társszerzője szerint számos növény képes felvenni az acetátot és beépíteni a növekedéshez és a virágzáshoz szükséges molekulákba. Ha sikerül nagyüzemi méretekben működőképessé tenni ezt az eljárást, akkor az élelmiszer-termelés egy része ott is megoldható, ahol eddig nem – természetes fénytől elzárt pincékben, hatalmas fedett helyiségekben. Az aszály, az árvizek és az erózió miatt csökkenő földterületek kevésbé fenyegetnék a globális élelmezésbiztonságot, ha a növények ilyen, könnyebben ellenőrizhető környezetben fejlődnének. Az acetátnak köszönhetően a növényeket városokban és más, jelenleg mezőgazdaságra alkalmatlan területeken is termeszthetnék, sőt a jövő űrkutatóinak az űrállomásokon biztosíthatnák az élelmet.

Az élelmiszerek mesterséges fotoszintézissel történő előállítása paradigmaváltást jelenthet az emberiség élelmezésében. Az élelmiszer-termelés hatékonyságának növelésével kevesebb földre lesz szükség, ami csökkenti a mezőgazdaság környezetre gyakorolt ​​hatását

– nyilatkozta Jinkerson.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123RF)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.