Uisdean Nicholson, a brit Heriot Watt Egyetem geológusa és csapata Afrika nyugati partjainál nem az űrkőzetek nyomait kereste, azt a folyamatot akarta tanulmányozni, ami százmillió évvel ezelőtt szétválasztotta Dél-Amerikát és Afrikát. A kutatók meglepetésére a Guinea és Bissau-Guinea partjaitól mintegy négyszáz kilométerre lévő tengerfenéken furcsa kőzetelrendeződést találtak – a mélyben nagyjából kör alakú, 8,5 kilométer átmérőjű és negyven méter magas képződményre bukkantak. A helyet Nadir-kráternek nevezték el egy közeli tengerhegy után – felfedezésük a Science Advances folyóiratban jelent meg.
A körülbelül kilencszáz méter mély víz és négyszáz méter vastag üledék alatt rejtőző képződményt szeizmikus hullámok segítségével észlelték. – Alakja földön kívüli eredetre utal – mondta a Livescience.com portálnak David Kring, a Lunar and Planetary Institute vezető tudósa, a mexikói Yucatán-félszigeten, illetve annak közelében lévő Chicxulub becsapódási krátert fellelő kutatók egyike. A képződmény felfedezése azért fontos, mert döntően az erózió miatt nagyon kevés ilyen korú formáció maradt fenn a Földön.
A krátert egy négyszáz méter átmérőjű aszteroida becsapódása okozhatta – nagyjából az Empire State Building ilyen magas. A kutatók számításai szerint az aszteroida becsapódásakor felszabaduló energia ötezer megatonna TNT erejével ért fel.
Az ütközés hatalmas mennyiségű vizet és kőzetet párologtathatott el, hetes erősségű földrengést hozhatott létre. Az akkoriban ezer kilométerre fekvő dél-amerikai partvidéken ötméteres szökőár lehetett. A pusztítás ellenére a tengeri élővilág valószínűleg gyorsan újjáéledt. (Egy hasonló – egykori – tengeri kráterben, amely jelenleg a szárazföldön található, Nevadában, a kutatók arra jutottak, hogy röviddel az ottani becsapódás után hamar megtelepedtek az élőlények.)
A kráterben és a kráter körüli kőzetrétegek előzetes elemzése alapján Uisdean Nicholson arra jutott, hogy az körülbelül 66 millió éves, nagyjából egyidős a Chicxulub-kráterrel, amely véget vetett a dinoszauruszok uralkodásának. A Chicxulubot körülbelül tíz kilométer átmérőjű aszteroida hozta létre – 25-ször nagyobb a Nyugat-Afrikában becsapódónál. Az idővonalak hasonlósága felveti a kérdést, hogy a kettő összefügg-e.
