Az oldószer elpárolog, amikor az oldat kilép a tartályból, a polimerek pedig megszilárdulnak és szálakat képeznek. A szálak elhelyezkedését légáram segítségével szabályozni tudták. A csoport szerint az eszköz megdöntésével és forgatásával a rostok a szívizmok alakját veszik fel, megfelelő beállítással a szálak szerkezete finomhangolható. Huibin Chang, a SEAS posztdoktora szerint az emberi szív számos izomrétegből áll, amelyek különböző fokú összehangoltsággal rendelkeznek.
A csapat szívkamra formájú állványzatot készített, majd patkány- és emberi szívizomsejteket terítettek rá, vékony rétegben izomszövetet növesztve. A modellkamrák ugyanazzal a csavaró mozdulattal vertek, mint egy valódi emberi szív. A csapat szerint ezzel a szerkezeti megoldással pumpálható ki a legtöbb vér a kamrából, ami alátámasztja Sallin elméletét.
Ez a munka jelentős előrelépés a szervek biogyártása terén, és közelebb visz minket végső célunkhoz, hogy mesterséges emberi szívet építsünk transzplantációhoz
– mondta Kit Parker, a tanulmány vezető szerzője, a SEAS biomérnöki és alkalmazott fizika professzora. A kutatók az eszköz segítségével nemcsak ember méretű, hanem akár bálnák szívéhez hasonló vázat is tudnak készíteni.
A szakemberek szerint munkájuk felgyorsíthatja a transzplantációs célokat szolgáló mesterséges szívek gyártását. Sőt, még az orvostudományon túl, például különleges figyelmet érdemlő élelmiszerek csomagolásánál is használható a technológia.
Borítókép: Kép a műszívmodellről (Fotó: Harvard SEAS)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!