Egy eredeti erdélyi szépség

1905 körül látott napvilágot ez a kolozsvári képeslap.

BALÁZS D. ATTILA
2022. 08. 21. 8:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

1905 körül látott napvilágot ez a kolozsvári képeslap. A felvételt a Szent Mihály-templom tömbje uralja, Mátyás szobra és a környező paloták eltörpülnek a szent épület mellett, amelyről a kincses város nagy tudora, Kelemen Lajos így írt: 

Kolozsvár legrégibb építészeti műemlékei közül nagyságra, korra, történelmi és művészettörténeti jelentőségre övé az elsőség.

Ez a megállapítás vitathatatlan, legalábbis nekünk, magyaroknak. Mert mi tudjuk, hogy falai között fejedelmeket választottak és országgyűléseket tartottak. Hogy az Árpád-kori gyökerekkel bíró monumentális templom megélte a rekatolizációt, s vendégül látta a magyar régészet atyját, Rómer Flórist is, aki újrafelfedezte a vakbuzgók által lemeszelt középkori falfestményeket. Plébánosai közül pedig kiemelkedik Márton Áron alakja.

A nemrég példásan felújított szépséges kolozsvári Szent Mihály-templom nélkül nem létezne erdélyi történelem. 

Építhetnek akárhány tájidegen, hagymakupolás templomot a hódítók Kolozsvár-szerte, ez attól még tény marad.

Élj sokáig Szent Mihály temploma!

Az Időutazás a magyar múltba 114. részében a Felvidék lesz a célpontunk.

A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.   

Borítókép: Kolozsvár. Schuster Emil díszműkereskedő kiadása (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.