A dóm ködeben úszott mint egy várrom, nagy és biztos pontként a világon.(Márai Sándor)
Az egykori Magyar Királyság felvidéki területét, Kassa és a bányavárosok vidékét nem érte el a XVI. századi oszmán hódítás. A középkori magyar állam 1526-ban a mohácsi csatavesztéssel bekövetkezett katasztrófája, majd Buda 1541-ben történt török megszállása után a három részre szakadt ország északi vidéke – a mai Szlovákia területe –, Habsburg I. Ferdinánd magyar és cseh király – későbbi német-római császár – koronájának fennhatósága alatt maradt.
A felvidéki bányavárosok elfoglalására az oszmán hatalom csak egyszer tett komolyabb kísérletet, az 1552-ben elindított hadjáratával. Kara Ahmed pasa, szultáni szerdár, és Hamid Ali budai beglerbég egyesített seregét azonban a Felvidék kapujaként emlegetett egri vár védői, Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt visszaverték,
ezért Kassa és a bányavárosok is megmenekültek a török uralom rémétől.
Ennek köszönhető, hogy a török megszállta hódoltsági területekkel szemben, itt legnagyobb részt épségben fennmaradtak a már a középkorban is virágzó városi élet műemlékei, és a román, illetve a gótikus templomépítészet megannyi remeke – írja az Origó.