Megfelelő alvás nélkül nincs egészséges fejlődés
A Marylandi Egyetem kutatói 8300 kilenc és tíz év közötti gyereket vizsgáltak két éven keresztül. Többszörös MRI-n és kérdőíves teszteken vettek részt a különféle csoportba osztott gyerekek, hogy a szocikulturális eltéréseket is ki tudják küszöbölni a tudósok. A kutatás vezetője, Ze Wang, a diagnosztikus radiológia professzora szerint sikerült bizonyítani, hogy azok a gyerekek, akik kevesebbet alszanak az American Academy of Sleep Medicine ajánlásainál, kevesebb szürkeállománnyal rendelkeznek, és a hosszú távú hatásokat a kétéves kontrollvizsgálatok is megerősítették. Az agy bizonyos területeire van hatással a kevés alvás, így befolyásolja a memóriát, az intelligenciaszintet és az általános jóllétet, ami mind összefügg későbbi sikerességgel.
Hat és tizenkét éves kor között az orvosok kilenc–tizenkét órát javasolnak éjszakai pihenésre. A kutatók szerint az előírtaknak megfelelő mennyiséget alvó gyerekeknél a tinédzserkorba való belépéssel természetes csökkenésnek indul az alvásmennyiség, azoknál a gyerekeknél viszont, akik kevesebbet alszanak, az alvásmennyiség azonos marad.
Általános probléma, hogy sem a felnőttek, sem a gyerekek nem alszanak eleget. A különféle zavaró tényezők miatt a CDC jelentése szerint minden négy amerikai nyolc-tíz éves gyerekből csak egy alszik több mint nyolc órát.
Rossz szülői példa következménye is lehet a kevés alvás
Az okok sokrétűek. Egyrészt a szülők igen elfoglaltak, gyakran viszik haza a munkájukat, amelyet családi kötelezettségeik után fejeznek be, így az alvástól veszik el az időt. Másrészt az elmúlt években kialakult a nem alvás kultúrája, amely egyet jelent az elfoglalt léttel, vagyis a sikerességgel. Ezt már 2018-ban megcáfolta egy tanulmány, mely szerint az öt-hat órát alvó emberek 19 százalékkal kevésbé hatékonyak, mint azok, akik rendszeresen hét-nyolc órát alszanak, akik pedig öt óránál is kevesebbet pihennek, harminc százalékot vesztenek hatékonyságukból.
A másik probléma az elmúlt években elterjedt gyereknevelési trend, amely nem a poroszos rendszert preferálja, hanem a gyerek igényei szerint kíván nevelni. Eszerint a gyerek természetesen tudja, hogy mikor, mennyi alvásra van szüksége. A módszer veszélye azonban, hogy az alvásidők elcsúsznak, mivel a gyerekek nem mennek időben lefeküdni, reggel viszont kénytelenek őket felébreszteni a szülők. Szakértők ezért a pontos alvásidők és a megfelelő alvásrutin következetes betartását ajánlják. Például akkor lesz megfelelő alvás minősége, illetve akkor alszik el időben a gyerek, ha szobájában nincsenek zavaró eszközök, például tévé vagy telefon. Ezeket az eszközöket a kutatók szerint legkésőbb egy órával az elalvás előtt ki kell kapcsolni ahhoz, hogy az agy meg tudjon pihenni és elinduljanak az elalvási folyamatok. A szülőktől azonban nem ezt látják a gyerekek, így még nehezebb őket rávenni az alvás előtti „digitális detoxra”.
Az alvás az egyik legjobb fegyver a stressz és pánikbetegség ellen
Pedig a megfelelő alvásmennyiség és -minőség minden korosztály számára fontos. A REM-fázis segít a fókuszáló képesség és a memória javításában azáltal, hogy az agy ilyenkor rendszerezi a napi információkat. Az érzelmek feldolgozásában is fontos szerepet tölt be az alvás, ezt mutatja, hogy a krónikus alváshiányban szenvedők sokkal nagyobb százalékban válnak pánikbeteggé vagy depresszióssá, mint azok, akik nyugodt alvással töltik az éjszakát. Hasonló arányok láthatók más betegségek esetén is. A nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás magasabb vérnyomáshoz, kettes típusú cukorbetegséghez, illetve elhízáshoz vezethet, továbbá csökkenti az immunrendszer ellenálló képességét, így az alváshiányos szervezet a különféle vírusoknak és baktériumoknak is jobban ki van téve.
A Pennsylvania Egyetem kutatása szerint az alváshiány először azt okozza, hogy egyre kevésbé ismerjük fel, alvásra lenne szükségünk. Utána hiába érezzük magunkat kipihentnek, valójában nem tudjuk behozni a lemaradást, ahhoz ugyanis sokkal több időre és hosszabb alvási periódusokra lenne szükség. Végül pedig a folyamat odáig vezet, hogy sokkal nagyobb eséllyel válunk az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór áldozatává.
A gyerekeknél számos, azonnal észrevehető tünet jelentkezik, mikor nem alszanak eleget. Legszembetűnőbb, hogy nehezen tudnak reggelente felkelni és könnyen visszaalszanak. Napközben is panaszkodhatnak fáradtságra vagy el is szundíthatnak. Mindez megjelenik koncentrálókészségük és motivációjuk csökkenésében, illetve növekvő feledékenységükben is. Érzelmi szinten a megnövekedett impulzivitás és stressz-szint jellemzi ezt az állapotot. Ezen tünetek veszélye, hogy együtt negatív spirált indíthatnak el, ami még kevesebb alváshoz, még inkább csökkent koncentrációhoz és még magasabb stressz-szinthez vezethet.
Ilyenkor alakulhatnak ki az olyan betegségek, mint például az alvajárás, de előfordulhatnak rendszeres rémálmok vagy krónikus alváshiány is. Ezekben az esetekben mindenképpen orvoshoz kell fordulni, a rossz időbeosztásból származó rossz alvás viszont családi példával és megfelelő gyereknevelési szabályokkal orvosolható.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
