időjárás 3°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Megnyílt a CIA titkos múzeuma

Jancsó Orsolya
2022.09.30. 22:40 2022.10.01. 04:18
Megnyílt a CIA titkos múzeuma

Különleges módon ünnepli az amerikai titkosszolgálat központja a CIA megalapításának hetvenötödik évfordulóját: a figyelem középpontjába szeretnének kerülni kémmúzeummal. Nemcsak podcast indult az elmúlt hetekben, de néhány újságírót beengedtek Langley zárt kémmúzeumába is.

A kémregények és kémfilmek Ian Fleming Bond történetei óta töretlen népszerűségnek örvendenek. Szakértők szerint Fleming, John Le Carré, Robert Ludlum vagy Tom Clancy regényei nem is kizárólag a csavaros történet miatt kedveltek, hanem mert bepillantást adnak a kémek által használt kütyükbe. (A James Bond filmek kedvenc karaktere is Q, aki ellátja speciális eszközökkel a brit ügynököt.)

A CIA a nagyközönség számára zárt kémmúzeumában találni cigarettatartóba rejtett kamerát, saját kémkamerával felszerelt galambot és felrobbanó martinis poharat.

A hatszáz kiállítási tárgy között azonban nemcsak moziba illő kütyük vannak, de olyan különlegességek is, mint Oszama bin Laden fegyvere például. Látható annak a pakisztáni épületnek a makettje is, ahol az al-Kaida vezért 2011-ben megölték az amerikai különleges egység katonái. Szintén kiállításra került annak kabuli háznak replikája, amelyen bin Laden utódja, Ajman az-Zavahiri tartózkodott, amikor egy rakétatámadás júliusban megölte. Ezt a makettet használták Biden elnök tájékoztatásánál is.

A kémmúzeumban filmbe illő tárgyak is felbukkannak (Fotó: Pexels)

 

Miért különleges a CIA múzeum?

A múzeum két részből áll. Az első kronologikus sorrendben mutatja az ügynökség történetét, sikeres és kevésbé sikeres küldetéseit az 1947-es megalakulástól kezdve, a hidegháború eseményein át, egészen a 2001. szeptember 11. környéki eseményeikig, amelynek nyomán a CIA hangsúlyos feladata lett a terrorelhárítás.

A körbevezetett újságírók kifejezetten értékelték, hogy a CIA központ nem akarja elhallgatni a rosszul sikerült akciókat, így pontosan bemutatásra kerül, hogyan bukott meg Fidel Castro likvidálása a Disznó-öbölbeli konfliktus után, vagy milyen problémák voltak a hiába keresett iraki tömegpusztító fegyverek ügyében.

Robert Z Byer, a múzeum igazgatója szerint az nem „a történelemnek készült, hanem gyakorlati múzeum”. 

Ide hozzák a felvételt nyert ügynököket, ami szakértők szerint azért pozitív, hiszen a CIA jelenleg a húszas éveikben járó fiatalokat toboroz, akik már akár a szeptember 11-i események után születtek, vagy nagyon kicsit voltak, így semmiképp nem lehet személyes élményük a terrorelhárítást mai napig meghatározó merényletről.

A kiállítás második része speciális műveletekbe ad bepillantást, például abba a hidegháborús akcióba, aminek köszönhető a „sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk” mondás. 

1960-ban elsüllyedt egy szovjet tengeralattjáró, amelyet CIA mindenképp meg akart szerezni. Ezért Howard Hughes amerikai milliárdossal dolgoztak ki egy fedőtörténetet, hogy Hughes bányászni akar az óceán fenekén. 

A CIA speciális műveleteibe is bepillantást nyerhetünk a kémmúzeumban (Fotó: Pexels)

Az akcióhoz kapcsolódó számos darab megnézhető, illetve néhány dolog, amelyet a tengeralattjáróról felszínre hoztak az amerikaiak. Igaz a legtöbb tárgy mai napig titkos. (Az akció egyébként részleges sikerrel zárult, mivel a tengeralattjáró teste széttört, de volt, amit sikerült megszerezni.)

 

Nyitott a múzeum a nagyközönség számára? 

Az Argo-akció alapjául szolgáló 1979-es túszmentéshez használt storyboardok is megtekinthetők, a hadsereg különleges egységének gyakorlóterepe, ahol Oszama bin Laden megölésére készültek. 

Sokak számára a legkülönlegesebb terem, amelynek plafonját fekete-fehér kémkódok tarkítják. Van köztük Morse-kód, titkosírás vagy számsor is. Janelle Neises, a múzeum helyettes vezetője szerint minden kód valós szöveget rejt. 

A múzeum tervezi, hogy kirakja netre a kódokat, mivel „kíváncsiak ki milyen gyorsan és kicsoda töri meg az adott kódot”.

Ez hatalmas lépés ahhoz képest, hogy Langley-i központ általában igyekszik minél észrevétlenebbül dolgozni. A nemrég indított Langley Akták podcast azonban sok minden változtatott. A műsorvezetők, Dee és Walter valódi CIA alkalmazottak, első vendégük pedig William Burns az ügynökség igazgatója volt, aki szerint „általában az árnyékban dolgozunk, de fontos pontosan magyaráznunk, és nem misztifikálni túl, amit csinálunk”.

Az elmúlt időszakban egyre több korábbi ügynök is beszélni kezdett, például a közösségi médián keresztül, vagy, mint Michael Morell, korábbi helyettes vezető, aki saját podcastot indított. A hasonló programok egyértelmű célja, hogy minél több fiatal számára legyen vonzó a CIA, mint munkavégzési lehetőség.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.