A járvány két éve átformálta a személyiségünket

A világjárvány megváltoztatta-e a személyiségünket? Úgy tűnik igen! Egy új kutatás szerint az emberek körülbelül egy évtized alatt bekövetkező személyiségváltozást éltek át a Covid–19 világjárvány két éve alatt.

Az amerikai felnőttek személyisége megváltozott a koronavírus járvány miatt – jelent meg egy kutatás eredménye a PLOS One-ban. 

A változások kicsik, de körülbelül egy évtizednyi személyiségváltozásnak felelnek meg mindössze két év alatt. 

A világjárvány idején végzett magányos otthoni munka sokak személyiségét terelte az introvertáltság felé. Fotó: Pexels

Az Understanding America Study résztvevői – 7109, 18 és 109 év közötti felnőttről van szó – személyiségteszteket töltöttek ki, amelyek a széles körben elfogadott öttényezős személyiségmodell paramétereit mérték. A modell szerint minden ember személyisége leírható öt személyiségvonás – barátságosság; lelkiismeretesség; érzelmi stabilitás vagy labilitás; extrovertáltság; nyitottság az újszerű élményekre, a világ minél teljesebb megismerésére – mentén, illetve azok összességeként. Az adott vonás két végpontja közé elhelyezhető, hogy valaki például mennyire barátságos, vagy éppen lelkiismeretes. A szélsőségek ritkák, tehát az emberek többsége nem teljesen zárkózott, maximálisan hanyag vagy éppen végletekig rendmániás.

Főleg a fiatalabb felnőttek személyiségét viselte meg a világjárvány okozta karantén

A kutatók a világjárvány korai szakaszában (2020 márciusától decemberig), majd a pandémia későbbi időszakában (2021 januárjától 2022 februárjáig) rögzített teszteredményeket elemezték. E szerint a pandémia idején romlott az amerikai felnőttek kapcsolatteremtő képessége, kevésbé kedvesek és lelkiismeretesek. Különösen jelentősek a változások a fiatal felnőttek esetében, akiknél a járvány későbbi szakaszában különösen az érzelmi labilitás fokozódott. 

A fiatalabb felnőttek hajlamosabbak a stresszre, kevésbé együttműködőek és bizalmasak, valamint kevésbé visszafogottak és felelősségteljesek

 – osztották meg tapasztalataikat a tanulmány szerzői a The Guardiannek.

Maga a tanulmány csak a személyiségváltozásokat rögzítette, és nem fejtette ki, hogy pontosan mi okozta ezeket. A kutatók azonban próbáltak magyarázatot adni az eredményekre. Úgy vélik, hogy 

a fiatal felnőttek életét vitathatatlanul jobban megzavarták a pandémiás korlátozások, mint más korcsoportokét, 

mivel a járvány drasztikusan átalakította az érintett korosztály által megszokott körülményeket (iskolába járást, munkát, társasági életet).

– Kénytelen voltam megtanulni, hogyan legyek egyedül – idézte a 27 éves Cara Paguio járvánnyal kapcsolatos tapasztalatait a vice.com. A Fülöp-szigeteki Manilában élő fiatal a járvány elején kiköltözött a szülői házból, új állást kapott. Azt mondta, hogy – a vizsgálat eredményeivel ellentétben – ő lelkiismeretesebb lett.

Felgyorsult a személyiségváltozást vagy kényszerült szembesülést hozott a világjárvány

Bárhol is éltek az emberek, a bezárások ideje alatt több időt töltöttek otthon, ami megmagyarázhatja bizonyos tulajdonságok módosulását. Nehéz például nyitottnak lenni, amikor nem hagyhatod el a lakásod. – Lustább lettem – mondta a 35 éves hongkongi Jason, aki úgy gondolja, hogy ez a változás részben annak tudható be, hogy a járvány miatt egyre többet dolgozott, így kevesebb energiája maradt más dolgokra. Szerinte a személyiségében bekövetkezett változások az életkor természetes melléktermékei is lehetnek, bár a járvány felgyorsította azokat.

A covid alatti bezárások ideje alatt több időt töltöttek otthon a fiatalok, ami megmagyarázhatja bizonyos tulajdonságok módosulását. Fotó: Pexels

A 27 éves manilai Carrie Nakpil azt mondta, a pandémia óta megválogatja, hogy kivel jár. Jasonhoz hasonlóan ő is úgy gondolja, hogy ez mindenképpen megtörtént volna, de nem olyan gyorsan, ha nincs a járvány. – Amikor az élet lelassul, megtalálod azokat, akikhez közelebb állsz. Azt hiszem, ez elkerülhetetlen volt, de a járvány határozottan felgyorsította ezt a folyamatot. 26 évesen nem tapasztaltam volna ilyet, ha a járvány nem állítja meg az időt két évre – mondta.

De csak azért, mert a járvány időt adott az embereknek az elmélyült gondolkodásra, nem feltétlenül jelenti azt, hogy változniuk kellett. A járvány talán csak tudatosította bennük, hogy milyen állapotban vannak.

A tanulmányban észlelt személyiségváltozások nem feltétlenül jók. Például az érzelmi instabilitás általában csökken az életkorral, míg a kedvesség és a lelkiismeretesség növekszik. A tanulmány egyik szerzője ezt a pályát „fejlődésnek az érettség felé” nevezte. Ez a tendencia megfordult a fiatalabb felnőtteknél – náluk nőtt az érzelmi instabilitás, illetve csökkent a kedvesség és a lelkiismeretesség. Az, hogy a személyiségvonások rossz irányba fordultak a járvány során, felveti a kérdést, hogy vajon ezek a változások megfordulnak-e most, amikor a bezárások és a korlátozások többé-kevésbé elmúltak? Kiderül.

Az elemzés egyik hiányossága, hogy nincs kontrollcsoport. A kutatók nem tudják összehasonlítani a résztvevőket olyanokkal, akik nem élték át a járványt, mert nincsenek olyanok, akikre ilyen vagy olyan módon ne hatott volna a pandémia.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)