Egészen a közelmúltig a Hold vulkáni történetéről származó ismereteink a körülbelül ötven évvel ezelőtti Apollo-küldetések során nyert holdmintákból származtak, melyek körülbelül hárommilliárd évvel ezelőtt keletkezett vulkáni ásványokat tartalmaztak. A szakemberek úgy vélték, hogy az ásványok a Hold utolsó kitöréseiből származtak.
2020 decemberében a kínai Csang’o–5 szonda új mintákat gyűjtött a Holdon, amelyeket elhoztak a Földre egy légmentesen záródó kapszulában. Ausztrál kutatók bő egy évvel ezelőtt azt közölték, hogy a kínaiaktól kapott kétgrammnyi mintában a láva gyors lehűlése során keletkezett vulkanikus kőzetet találtak, aminek a kora nagyjából kétmilliárd év, tehát mintegy egymilliárd évvel fiatalabb, mint a korábban vizsgált minták kora. Egy új tanulmány szerint a fiatalabb kitörések titka a magma korábbitól eltérő típusában rejlik.
Ellentétben a Föld köpenyével, amely jelenleg is rendkívül forró és olvadt, a holdköpeny drámaian lehűlt az elmúlt néhány milliárd évben, így a Hold vulkanikusan nem aktív.
Ha a holdköpeny a kétmilliárd évvel ezelőtti kitörések idején már jelentősen lehűlt, mégis miként keletkezhettek a Földre szállított vulkanikus kőzetek? Az újonnan gyűjtött holdkőzetek elemzése során a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) kutatói is megerősítették, hogy a minták kétmilliárd évvel ezelőtti vulkáni ásványokat tartalmaztak.
Az október végén a Science Advances folyóiratban közölt tanulmány szerzői összehasonlították az Apollo és a Csang’o–5 küldetés során talált vulkáni ásványokat, és megállapították, hogy az újonnan gyűjtött minták olvadáspontja valamivel alacsonyabb. A szakemberek szerint a Csang’o–5-minták több kalcium-oxidot és titán-dioxidot tartalmaztak, mint az Apollo-minták, amelyek olvadáspontja alacsonyabb, mint más ásványoké. Ez lehetővé tette, hogy a magma olvadt maradjon alacsonyabb hőmérsékleten, így fenntartsa a szomszédos égitesten a vulkáni tevékenységet. A tanulmány megállapította, hogy a fiatalabb magma olvadáspontja akár 80 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehetett, mint a régebbi Apollo-mintáké. Ez arra utal, hogy a két kitörés között eltelt egymilliárd év alatt valószínűleg hasonló mértékben csökkent a Hold köpenyének hőmérséklete.
Ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogyan hűlt le a Hold köpenye ez idő alatt.
Nem ez az egyetlen figyelemre méltó eredménye a kínai missziónak. Szeptemberben a CAS kutatói bejelentették, hogy egy új ásványt és egy potenciális magfúziós üzemanyagot fedeztek fel ugyanabban a mintában. Februárban a Hold felszínéről készült felvételeken pedig furcsa üveggömbökre figyeltek fel, amelyek ősi meteorbecsapódásokból származhatnak. Tavaly decemberben titokzatos kunyhót észleltek a Hold túlsó oldalán – utóbb kiderült, hogy csupán egy furcsa alakú szikláról van szó.
| Űrsikló az óceán mélyén A History Channel búvárai és forgatócsoportja Florida partjai közelében, az Atlanti-óceán fenekén kutatott idén tavasszal. A csapat a második világháború vége után néhány hónappal, 1945 decemberében szerencsétlenül járt repülőgép roncsait kereste. Ekkor bukkantak a Challenger meglehetősen nagy darabjára. A Challenger űrrepülőgép 1986. január 28-án robbant fel az indítás utáni 73. másodpercben az egyik gyorsítórakéta végzetes hibája miatt. A katasztrófa után az összes lehetséges eszközzel kutattak a roncsok után, 1700 négyzetkilométeres óceáni területet fésültek át 365 méteres mélységig. Hét hónap alatt 167 roncsdarabot találtak – jelent meg az Űrvilág.hu-n –, a darabokat a légierő Cape Canaveral-i bázisán tárolják. Az azóta eltelt időben előkerült, partra vetett néhány további kisebb darab is oda került. A History Channel stábjának felfedezése több mint 25 év után az első jelentős méretű roncsdarab: a nagyjából 4,5×4,5 méteres elem az egyik legnagyobb, amely eddig egyben előkerült. |
Borítókép: Kínai kutatók holdkőzetet elemeznek (Fotó: Europress/AFP)
