A Tonga közelében januárban történt vulkánkitörés a legnagyobb volt, amit modern berendezésekkel sikerült detektálni – jelentette be hétfőn egy új-zélandi tudóscsoport. A Hunga-Tonga vulkán több száz atombombának megfelelő erővel tört ki a víz alatt, és 15 méteres szökőárat indított el, amely otthonokat rombolt le, és legalább három ember halálát okozta a csendes-óceáni szigetországban. Összesen hatan haltak meg a január 15-i eseményben, közülük kettő Peru északi partvidékén vesztette életét – őket cunami sodorta el. A robbanás során a kráter alja összeomlott, jelenleg hétszáz méterrel van alacsonyabban, mint a kitörés előtt. A kitörést követő legnagyobb hullám, amely Tonga fő szigetét, a Hunga-Tongától 65 kilométerre délre fekvő Tongataput sújtotta, valamivel több mint 45 perccel az első nagyobb robbanás után indult el. A több méter magas vízfal letarolta a Kanokupolu-félszigetet, és közben elpusztította a tengerparti üdülőhelyeket.
Az év eleji robbanás a Krakatau vulkán 1883-as kitöréséhez mérhető – az utóbbi katasztrófa tízezrek halálát okozta.
Bár az idei nagy volt – az egyik legnagyobb a Krakatau óta –, a különbség az, hogy a januári esemény víz alatti vulkán kitörés volt. Részben ez az oka annak, hogy ekkora szökőárhullámot okozott
– érvelt Kevin Mackay tengergeológus, a Niwa projekt igazgatója.
A Niwa program, amelyet hivatalosan a kitörés hatásait felmérő tengerfenék-térképezési projektként, TESMaP-ként emlegetnek, két részből állt. Az első szakaszban a vulkán körüli tengerfeneket térképezték fel, illetve vettek mintát onnan. Ezt a munkát az új-zélandi Tangaroa kutatóhajóról végezték. A második részben közvetlenül a hegy feletti területet nézte át a brit USV Maxlimer robothajó, de nem akárhogyan. A személyzet nélküli berendezést a helyszíntől 16 ezer kilométerre lévő Tollesburyben (Egyesült Királyság) működő irányítóteremből vezérelték. Az összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy legalább kilenc és fél köbkilométer, de akár tíz köbkilométernyi anyag is kiáramlott a kataklizma során. Ez nagyjából négyezer egyiptomi piramis térfogatával egyenlő. A vulkán által kilökött anyag egy része 57 kilométer magasságba jutott. – Ez az emberiség történetének legmagasabb kitörési oszlopa – mondta a BBC Newsnak Kevin Mackay.
A Niwa csapata azt állítja, hogy a lávából, vulkáni hamuból és gázokból álló ezer Celsius-fokos hőmérsékletű és óránkénti hétszáz kilométeres sebességű áramlatok mintegy nyolcvan kilométeres távolságra juttatták el a tengerfenéken a vulkánból származó törmeléket.
Az áramlás során a Tongát a világgal összekötő tenger alatti kábel is elszakadt – a sérülés a vulkántól ötven kilométerre délre történt. A szakemberek szerint ahova a kitörést követő pusztító áramlások eljutottak, ott jelenleg semmi sem él. A vulkántól hetven kilométerre is találni olyan zónákat, ahol nincs élet. Kevin Mackay szerint ugyanakkor elképesztő módon, közvetlenül a vulkán pereme alatt, olyan helyeken, amelyek elkerülték a gyilkos áramlatokat, életet – egészen pontosan szivacsokat – találni.
A TESMaP eredményei a veszélyek mérséklését segítik az Új-Zélandtól Szamoáig húzódó vulkáni zónához közeli térségekben. A méréseknek köszönhetően tudható, hol építkezhetnek biztonságosan, illetve hogyan védjék meg a korábbi épületeket. – Mindig alábecsültük a tengeralattjáró vulkánokat – mondta Taaniela Kula, a Tonga Geological Services munkatársa. A szembenézés tehát elkezdődött.
Borítókép: a tűzhányó tizenöt méteres cunamit okozott (Fotó: Europress/AFP)
