Következő mérkőzések
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc
Olaszország
21:002024. június 15.
Albánia

A Notre-Dame szarkofágjai

A három évvel ezelőtt leégett párizsi Notre-Dame-székesegyház tornya alatt idén tavasszal két titokzatos koporsóra bukkantak. A tudósok már tudják, kit temettek el ott. Az ólomszarkofágokban két férfi – az egyik pap, a másik fiatal nemes – maradványait fedezték fel.

2022. 12. 22. 7:50
FRANCE-ARCHITECTURE-FIRE-HERITAGE-RELIGION Fotó: JULIEN DE ROSA
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Feltehetően, de nem igazoltan, egy rosszul elnyomott cigaretta vagy az elektromos berendezések rövidzárlata okozhatta a három évvel ezelőtti tüzet a párizsi Notre-Dame-székesegyházban. A 2019. április 14-i pusztító tűzben megsemmisült a katedrális ikonikus tornya, de jelentős károk keletkeztek boltozatában és óratornyában is. A ­Notre-Dame-székesegyházhoz régészeket is hívtak, hogy vizsgálják meg a károkat, és segítsenek a helyreállítás hosszú és fáradságos folyamatában. A katedrálisban 2022 elején végzett ásatások során a kutatók két ólomszarkofágot találtak, amelyek évszázadokkal ezelőtt készültek. De kit temettek el bennük? A napokban közzétett eredmények szerint a szarkofágok két gazdag férfi maradványait tartalmazzák: egyikük egy egyházi ember volt, aki királyi betegségben szenvedhetett, a másik pedig egy fiatal nemes, akinek a maradványai nehéz életre utalnak.

Eric Crubézy, a Toulouse-i Egyetem antropológiaprofesszora felügyelte a koporsók kinyitását, majd ­ugyanő tanulmányozta a csontokat, hogy többet tudjon meg a férfiak koráról és életmódjáról.

Az első alanyt a koporsóján lévő tábla alapján azonosítottuk

– mondta Eric Crubézy a Live Science-nek. A sárgaréz lemezen az Antoine de la Porte név szerepel. A 83 évesen, 1710. december 24-én elhunyt de la Porte kanonok volt. Vagyonát a ­Notre-Dame fejlesztésére fordította, ami magyarázatot ad arra, hogy miért temették a kereszthajó központi része alá, amely egyértelműen az elit számára fenntartott terület. A Toulouse-i Egyetem közleménye szerint De la Porte maradványai meglehetősen jó állapotban maradtak meg – beleértve a csontokat, a haját, valamint néhány textíliát. A kanonok fogai remek állapotban voltak, de testén alig volt nyoma fizikai aktivitásnak, ami azt jelenti, hogy valószínűleg ülő foglalkozást végzett hosszú élete alatt. A férfi egyik lábujjcsontján a köszvény, egyfajta ízületi gyulladás jelei mutatkoztak. Mivel a köszvényt a túlzott ivás és evés is kiválthatja, a „királyok betegségének” is nevezték. (A köszvényt VIII. Henrik angol király nevezte a királyok betegségének, amely szerinte jellemzően idős, vörös arcú, alkoholt fogyasztó férfiakat érintett. A testes VIII. Henrik 56 évesen hunyt el.)

A második ólomszarkofágról hiányzott a névtábla, így lakójáról mindössze annyit tudni, hogy 25 és 40 éves kora között hunyt el, teste nehéz életről árulkodott.

A fiatal kora óta lovagló ember a halálát megelőző években elvesztette fogainak nagy részét. A koponyán és gerincén talált jelek alapján Eric Crubézy azt feltételezi, hogy halálának oka a tuberkulózis következtében kialakult krónikus agyhártyagyulladás lehetett.

Még érdekesebb volt a lovas becenévre hallgató férfi temetési gyakorlata. A kutatók leveleket és virágokat fedeztek fel a koponyája körül és a hasán. – A lovas koponyáját lefűrészelték, a mellkasát pedig felnyitották, hogy bebalzsamozzák – mondta Eric Crubézy, aki szerint ez általános gyakorlat volt a nemességben a XVI. század közepe után. A lovas azonosítása attól függ, hogy mikor halt meg. – Ha halálának dátuma a XVI. század második fele vagy a XVII. század eleje körül volt, akkor a rendelkezésre álló halotti anyakönyvek révén azonosítható. Ha ennél korábban élt, valószínűleg soha nem fogjuk tudni, hogy ki volt ő – idézte az egyetemi közleményt ­Christophe Besnier régész. A következő hónapokban a további kutatások arra összpontosítanak, hogy többet tudjanak meg a férfiak származásáról és étrendjükről, ami további támpontot adhat életmódjukról és halálukról. Ezen elemzések végső eredményei 2023 elején és közepén várhatók.

A székesegyház újjáépítését 2024-re ígérik a francia hatóságok. Igen, abban az évben rendez olimpiát a francia főváros.

Borítókép: A 2022 elején végzett régészeti feltárás során kerültek elő a különleges leletek (Fotó: Europress/AFP)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.