A földrengések elleni védekezés leghatékonyabb módját a földrengésbiztos építkezés jelenti. Ehhez nyújt majd segítséget az a szeizmotektonikai térkép, amely a helyi szeizmikus kockázatelemzések és az infrastrukturális stratégiai tervezések alapjául is szolgálhat.
A térkép országos skálán mutatja Magyarországon a fiatal és aktív törésvonalakat, a földrengések eloszlását és fészekmechanizmusát, a földrengés-veszélyeztetettség szempontjából legérzékenyebb területeket. A térkép alapjául szolgáló modellt a földkéreg szerkezete, a korábbi földrengések által létrehozott törésvonalak és kéregmozgások alapján készítették el a szakemberek – tájékoztatott a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet.
Egy-egy nagyobb földrengés beláthatatlan következményekkel járhat a kritikus infrastruktúrák sérülékenysége miatt. Ezért nélkülözhetetlen, hogy a kutatók tisztán lássák a nagyobb rengések okait, kialakulását, a tektonikai mozgások folyamatát és várható következményeit.
A múltban több, komoly pusztítást okozó földrengés is sújtotta az országot. A Földrengés Kutató Intézet évente átlagosan 100-120 kisebb (mint 2.5 magnitúdójú) földrengést regisztrál, ám ezek közül évente négy-öt olyan van, mely az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okoz (2.5-3.0 magnitúdójú). Jelentősebb károkat okozó rengés csak 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5.5-6.0 magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban pattan ki – derül ki a Földrengés.hu oldaláról. A statisztikai vizsgálatok alapján 5-ösnél nagyobb magnitúdójú földrengés Magyarországon átlagosan 40-50 évente fordul elő.
