„A kommunizmus nosztalgiájának barométerével nem a véleményszabadságot akarjuk korlátozni, vagy valamiféle gondolatrendőrséget akarunk létesíteni, hanem érveket és segédeszközt akarunk az oktatás rendelkezésére bocsátani a kommunizmus bűneinek alaposabb megértéséhez és megismertetéséhez” – közölte a kommunizmus bűneit kutató és a román száműzöttek emlékét ápoló intézet (IICCMER) Romániában.
A gyilkos rendszer iránti nosztalgiát figyelő programot indít februártól Romániában a kommunizmus bűneit kutató és a román száműzöttek emlékét ápoló intézet (IICCMER), amely – tervei szerint – éves rendszerességgel készít majd a középiskolai oktatásban forrásanyagként hasznosítható jelentéseket a múlt rendszer rehabilitálására irányuló közéleti megnyilvánulásokról.
Az intézet munkatársai azt figyelték meg az utóbbi időben, hogy felerősödtek a román társadalomban a kommunizmus bűneit relativizáló hangok, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor korát egyenesen, a gazdasági fellendülés, az „elveszett paradicsom” időszakaként állítják be.
A szórakoztatóipar által ruházati cikkeken, képeslapokon vagy éppenséggel óriásplakátokon népszerűsített, ártalmatlannak látszó kommunista jelképek az IICCMER szerint legalább annyira veszélyesek, mint a rendszer hírhedt politikai rendőrsége, a Securitate tisztjeit hősökként beállítani.
Azt írták, hogy
intézményünk nem a demokrácia feltételezett ellenségeire akar vadászni és a projektnek nem feladata a kommunizmus elítélése, mindössze tényeket és érveket szolgáltat ahhoz, hogy ne merülhessenek feledésbe azok a bűnök, amelyeket a kommunista rendszer idézett elő fennállása egész időszaka alatt
A kommüniké hozzáteszi: Oroszországban és Fehéroroszországban is a szórakoztatóipar hatékony hozzájárulásával, a „szovjet hősi érát” népszerűsítő filmekkel, tévéműsorokkal és fesztiválokkal ültettek el egy hamis, pozitív képet a kommunizmusról a kollektív emlékezetben.
Romániában hivatalos adatok szerint több mint félmillió áldozatot követelt a négy és fél évtizedes kommunista diktatúra. A kommunizmus bűneinek dokumentálására 2009-ben létrehozott IICCMER egyik legnagyobb visszhangot kiváltó kezdeményezése a még életben talált – sajtó által kommunista pribékeknek nevezett – egykori börtönőrök és munkatábor-parancsnokok büntetőjogi felelősségre vonása volt. Közülük kettőnek az ügyében született jogerős, 20-20 év szabadságvesztésről szóló elmarasztaló ítélet, mindkét elítélt néhány évi raboskodás után a börtönben halt meg.
