Foszfor-armageddont vizionálnak egyes szakértők

A dinamikusan növekvő felhasználás miatt rohamosan csökkennek a foszforkészletek. Az anyag pazarló felhasználása belátható időn belül műtrágyahiányhoz vezethet, ami felborítaná a globális élelmiszer-termelést. Bolygónk foszfor-armageddonnal néz szembe – figyelmeztetnek a tudósok.

North Africa, Morocco, Youssoufia, mine of black phosphate (Photo by Nicolas Thibaut / Photononstop / Photononstop via AFP) Fotó: AFP

Bryan Spears professzor, az Egyesült Királyság Midlothian Ökológiai és Hidrológiai Központjának munkatársa szerint – erről a brit The Guardiannak beszélt– az elpusztuló, majd lebomló algák metánt termelnek. Tehát az algavirágzás növekedése azt jelenti, hogy még több metán kerül a légkörbe – a metán nyolcvanszor erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid. 

Fogyatkozó készletek

A foszforról sokáig azt hitték, hogy a meglévő készletek évszázadokig elegendők, de a legújabb kutatások szerint már csak harminc évig lehet növelni a kitermelést. A világ foszforkészletének kilencven százalékát öt ország uralja: Marokkó, Kína, a Dél-afrikai Köztársaság, Jordánia és az Egyesült Államok. (Az Egyesült Államokban a tartalékok a korábbi szint egy százalékára csökkentek, míg Nagy-Britanniának mindig is importra szorult.) Vagyis egy maroknyi ország szolgáltatja a világ foszforigényének döntő részét. Márpedig ez az anyag elengedhetetlen a modern növénytermesztéshez, illetve az élelmiszeriparban is.

A felhasználás egyre gyorsuló ütemét nézve a század végére pedig elfogyhat ez a létfontosságú elem. Ami azért is riasztó, mert a kőolajat tudjuk pótolni bioüzemanyagokkal vagy megújuló energiaforrásokkal, de a foszfort semmivel sem lehet kiváltani.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy 2050-ben már kétszer annyi élelmiszert kellene előállítani, mint napjainkban, látható, hogy milyen fontos elem a foszfor.

Hajdan az ember és az állat által elfogyasztott foszfor – trágyaként – szinte száz százalékban visszakerült a talajba, a modern életforma viszont megakasztotta ezt a körforgást. Némi reménnyel kecsegtet, hogy már vannak olyan módszerek, amelyek segítségével a szennyvízben lévő foszfort foszfátműtrágyává tudják alakítani, vegyi anyagok hozzáadása nélkül. A fejlett országokban a drágán importált foszfát közel hatvan százalékát helyettesíthetnék újrahasznosított foszforral.

Kritikus fordulópont

Az 1992-ben elhunyt amerikai biokémikus és író fogalmazta meg, hogy „talán képesek vagyunk a szénből nyert energiát nukleáris energiával, a fát műanyaggal, a húst szójával, az elszigetelődést jóakarattal helyettesíteni, de a foszfort sem helyettesíteni, sem pótolni nem lehet.

– Kritikus fordulóponthoz érkeztünk – mondta a The Guardian brit lapnak Phil Haygarth, a Lancaster Egyetem professzora. Össze kell szednünk magunkat, és sokkal okosabban kell felhasználni a foszfort. Ha nem tesszük, akkor olyan csapással nézünk szembe, amelyet nyugodtan nevezhetünk „foszfor-armageddonnak”.

Egyre többen állítják, hogy a fokozódó igények miatt a készletek csökkenésével párhuzamosan az árak emelkedését hozzák el. Sok nemzet azért küzd majd, hogy elegendő mennyiségű foszfort szerezzen. Számos elemző attól tart, hogy néhány érdekcsoport hamarosan ellenőrzése alá vonhatja a világ készleteinek nagy részét. Az eredmény az 1970-es évek olajválságának foszfát megfelelője lenne.

Borítókép: Fosztfátbánya Marokkóban (Fotó: AFP/Nicolas Thibaut)