A zebrákkal kapcsolatos vizsgálódásaik során az ELTE kutatói legutóbb abból indultak ki, hogy napsütésben a zebrabőr melegebb fekete és hűvösebb fehér csíkjainak határvonalai mentén olyan hőmérsékletkontrasztok keletkeznek, amelyek hasonlítanak a bőr alatti vérerek fölött kialakuló hőmérsékletkontrasztokhoz. Amikor tehát egy nőstény bögöly hőérzékeléssel keresi a bőrfelület alatt húzódó eret a zebrán, akkor a meleg-hideg csíkok határainál kialakuló hőmérsékletváltozást érzékelve ott is próbál vért szívni, ahol nem mindig van ér. A fájdalmas csípés azonban azonnal kiváltja a bögölyre veszélyes farokcsapást.
A bögöly hamarosan újra próbálkozik, hiszen megfelelő mennyiségű vérre van szüksége ahhoz, hogy petéit megérlelje.
Ha egyszínű gazdaállattal próbálkozik, hamarabb célt ér, hiszen egyszínű testfelületen semmi nem zavarja meg. Miért küszködne egy csíkos állattal?
Hipotézisüket a kutatók négy terepkísérletben ellenőrizték. Ezek alapján született magyarázat szerint a bögölyök azért kerülik el a zebrákat, mert a fekete-fehér csíkhatárvonalakon napsütésben létrejövő hőmérsékletváltozás becsapós. A vérszívás e helyeken sikertelen, ha nem húzódik ott egy ér, márpedig a megcsípett gazdaállat ellenreakciói óriási kockázatot jelentenek a vérszívóknak. Ennek kiküszöbölésére jó evolúciós stratégia a csíkos/foltos gazdaállatok elkerülése.
Borítókép: A zebra csíkozása hasznos a bögölyök ellen Fotó: AFP/Andrey Gudkov)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!