A Nap felfalja a Földet és a Holdat

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Az előző héten számoltunk be arról, hogy elindult az Európai Űrügynökség Juice névre keresztelt űrszondája a Jupiter holdjaihoz. A mi Holdunk jóval közelebb van, igaz, egyre távolodik tőlünk – évente körülbelül 3,8 centiméterrel. Ebből az következik, hogy a Föld valamikor a távoli jövőben elveszíti a Holdját? Nem, egészen más történik.

2023. 04. 28. 12:00
View of The Earth and Moon
View of The Earth and Moon Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 

A fizikában létezik egy jelenség, a perdület, amit legegyszerűbben a megpörgetett búgócsigánál láthatunk. A perdületet meghatározza a forgó rendszer tömegének megoszlása és forgás sebessége. Ahogy a Föld forgása lassul, úgy a Föld–Hold-rendszer tömegének eloszlása megváltozik, ami a Föld–Hold-távolság növekedését hozza el.

Az Apollo-küldetések során a Holdon elhelyezett fényvisszaverő panelek segítségével határozták meg, hogy égi kísérőnk milyen sebességgel távolodik a Földtől. A tudósok úgy becsülik, hogy a Hold évente körülbelül 3,8 centiméterrel kerül messzebb, ami nagyjából körmünk növekedésének üteme. 

Jelenleg a Föld és a Hold átlagos távolsága körülbelül 384 ezer kilométer.

Mint annyi más esetben, a Föld–Hold-távolság meghatározásában is van magyar vonal. Bay Zoltán volt az első, aki először pontosan megmérte ezt a távolságot a Hold felé küldött s onnan visszaverődő radarjelek mérésével. Az eredményeket 1946. február 6-án hozták nyilvánosságra. (Nagyjából ugyanekkor egy összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között dolgozó amerikai csoport hasonló kísérletet végzett, de többnyire elismerik a magyarok elsőbbségét.)

A folyamatos lassulás következtében ötvenmilliárd év múlva a Föld forgása szinkronba kerül a Hold keringésével. Ezzel olyan rendszer alakul ki, ahol a Föld folyamatosan ugyanazt az oldalát mutatná a Hold felé és ezzel az árapály­jelenség is megszűnne. Amint ez az egyensúlyi helyzet felállna, onnantól kezdve a Hold nem távolodna tovább a Földtől.

Ez az ötvenmilliárd év múlva bekövetkező állapot azonban nem jön el – erre a Nap fejlődése a magyarázat.

– Körülbelül ötmilliárd év múlva, amikor a Nap haldokolni kezd, és vörös óriáscsillaggá duzzad, a Föld–Hold-rendszer szinte biztosan megsemmisül – mondta a Live Science-nek David Trilling, a Northern Arizona University tanszékvezetője.

Ötmilliárd év múlva – ha a jelenlegi sebességgel távolodik folyamatosan a Földtől – a Hold 189 ezer kilométerrel lesz távolabb, mint most. A vörös óriássá felfúvódó Nap azonban mindkét égitestet – a Föld akkor már régóta kietlen és lakhatatlan sziklabolygó lesz – elemészti. Azaz, összességében a Hold nem hagyja el a Földet. Inkább a Nap tünteti el mindkettőt.

Borítókép: Évente körülbelül 3,8 centiméterrel távolodik egymástól a Föld és a Hold (Fotó: Science Photo Libra/Mark Garlick)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.