Hidegháborús bunkermúzeum nyílt Dániában

Korábban szigorúan titkos atombunkert nyitottak meg a nagyközönség előtt Dániában. A nukleáris támadásnak ellenálló épület ma egy lenyűgöző föld alatti múzeum, amely a hidegháborús paranoiára világít rá. Ilyen építmény az egykori keleti blokk államaiban is bőséggel akad.

Curator of Historical Museum of Northern Jutland Bodil Frandsen stands in front of the entrance to the 'Reagan West' Cold War nuclear bunker in Skorping, Denmark, on February 6, 2023. - A secretive Cold War nuclear bunker, kept hidden in Northern Denmark for sixty years, is now seeing the light of day. The site is set to open as a museum and exhibit on February 13, 2023. (Photo by James BROOKS / AFP) Fotó: James BROOKS / AFP

Az irodákban régimódi telefonok és íróeszközök. A komplexum része volt egy külön kommunikációs helyiség kis rádióstúdióval. A dekoráció nagy része az 1960-as és 70-es évekből származik, beleértve az ikonikus dán tervező, Arne Jacobsen több tucat eredeti klasszikus székét.

Itt az a különleges, hogy ez a bunker hitelesen adja vissza a korszakot. Amolyan időkapszula. Egy hatalmas időkapszula. Ezért annyira egyedi a REGAN V. Más dán kormányzati bunkerek is léteztek, de azokat modernizálták, esetleg elvitték az eredeti berendezéseket, vagy nem nyilvánosak.

Lakhely a királynőnek

A lakónegyedek lekerekített folyosóin való mozgás kissé zavaró lehetett. A zöldre, kékre, sárgára és narancssárgára festett lépcsőházakban a színek ellenére könnyen el lehetett tévedni. A puritánul berendezett szobákban emeletes ágyakat helyeztek el.

Az egyik VIP lakórész padlójára szőnyeg is került. A hálószobába két egyszemélyes ágyat tettek, amihez saját fürdőszoba és kis iroda tartozott. Ezt a valószínűtlen szállást Margit királynőnek szánták. Az uralkodónő egyszer állítólag meglátogatta a helyet, még a falfestményeket is jóváhagyta a neki tervezett szobában.

Szoba a dániai bunkerben. Hidegháborús puritánság. Fotó: Henning Bagger/Ritzau Scanpix/AFP

Az elegáns társalgó bútorai, a világítótestek és a smaragdzöld tapéták az 1970-es éveket idézik. A videókazetták és könyvek közé némi humort csempésztek: a Szeretettel Oroszországból című James Bond-regény másolatát. A bunkerről beszámoló BBC-s újságíró úgy érzi, a Nyugat és Oroszország közötti jelenlegi geopolitikai feszültségek láttán a múzeum megnyitása különösen időszerű.

Szerencsére a harmadik világháború nem tört ki, és a létesítményt csak gyakorlatokra használták, bár készenlétben volt egészen 2003-ig, amikor végül kivonták a forgalomból. Kilenc évvel később a régóta őrzött titokról lehullt a lepel. Csaknem egy évtizedes előkészület után a bunkerből múzeum lett. (A félelem és a paranoia időszakában körülbelül 14 ezer hidegháborús építményt emeltek Dánia-szerte.) A kurátor szerint az emberek alig várják, hogy lemenjenek, és végre meglássák a nagy titkot. Sokan azt mondják, tudtak a bázisról, de nem szabad hinni nekik.

Bunkerek Kelet-Európában

Bunkerekből Kelet- és Közép-Európa is jól ellátott. Az egy négyzetkilométerre jutó bunkerek építésében Albánia lehet a csúcstartó – a Tirana főtere alatt megnyitott bunker a kevés látványossággal bíró albán főváros egyik turisztikai attrakciója. Tavaly ott járva az volt a benyomásom, hogy a keleti blokkban a hidegháborús paranoia hasonló megoldásokat szült.

Elhagyott katonai bunker Gönyűnél. Fotó: Nagy Gábor/Kisalföld

Magyarországon is szép számmal találni föld alatti erődítményeket. Pár éve a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Tényőn épült bunkert nézhettem meg. Építését a hidegháborús időszakban az állam rendelte el, hogy megvédje a megye vezetését az atom-, biológiai, vegyi fegyverek hatásai ellen. (A megyei vezetésnek nem volt része a légvonalban alig nyolc kilométerre található pannonhalmi főapátság elöljárója.) Győrben volt egy másik bunker, ahol a város vezetői húzódhattak meg. Hasonló bunkerek minden megyében épültek.

A helyenként fél méter vastag vasbetonnal védett tényői objektum a közvetlen közelben becsapódó atombomba robbanása ellen nem védett volna meg. A 35 helyiségből álló bázist 1972–74 között építettek és a kor színvonalának megfelelően szereltek fel. A falakon korabeli plakátok a védőeszközök helyes használatáról. Mi a teendő atomrobbanás idején? Hogyan mossák le a sugárszennyezést a tehenekről, a lovakról és a disznókról?

A katasztrófavédelem napjainkban felkészítésre, szituációs gyakorlatokra használja a bázist. A folyosókat telefújják füsttel, a villanyt lekapcsolják – ilyen helyzetben találjanak ki a tűzoltók. 

A fővárosban 1956 után minden kerületben létesült olyan bázis, amely atomháború esetén menedéket adott volna a helyi párt- és állami vezetésnek. A Kossuth tér és a Deák Ferenc tér között félúton, a metróalagútból nyílik az az óvóhely, amely 16 emelet mélyen, 3500 négyzetméteren, 2200 ember befogadására alkalmas. Ez a Rákosi-bunker. Az objektum a Kossuth tér és a Szabadság tér között H betű alakban helyezkedik el, az Országházhoz nem csatlakozik. Főbejáratát évekkel ezelőtt elbontották.

Budapesten mintegy 700 ezer, míg vidéken valamivel kevesebb, mint egymillió ember számára van elegendő óvóhely.

Borítókép: Bodil Frandsen, a múzeum történész kurátora a bunker bejárata előtt (Fotó: AFP/James Brooks)