Időseknél a sok séta árthat

Hatvan év felett nincs szükség napi tízezer lépésre az egészség megőrzéséhez. A legújabb kutatások különböző lépésszámokat javasolnak az életkor és az edzettségi szint alapján. Az évtizedek óta emlegetett napi tízezer lépés egyébként sem tudományos eredményen alapult, hanem egy marketingtrükkön.

Fotó: Andras Eberling

A szakértők több száz, testmozgással és egészséggel kapcsolatos tanulmányt tekintettek át. Szinte mindegyik önbevalláson alapult, ez azonban nem tekinthető pontosnak. A hibalehetőség miatt a szakemberek végül széles mozgástartományokat javasoltak konkrét lépésszámok helyett: heti 150–300 perc mérsékelt testmozgást (tempós gyaloglást), vagy 75–150 perc erőteljes tevékenységet (pél­dául kocogást).

A pontos lépésszámláló eszközök – például az okosórák és a mobiltelefonok – az elmúlt két évtizedben terjedtek el széles körben. Az objektív adatok begyűjtése reményében a kutatók követni kezdték a felhasználókat, hogy megalapozott információkat adjanak a napi lépésszámok, illetve a halálozás, a szív- és érrendszeri állapot közötti kapcsolatról. 2019-ben I-Min Lee tette közzé az egyik első tanulmányt, amely kifejezetten a tízezer lépéses cél elérésének hatásait vizsgálta. Az eredmény? A mozgás jó, a több pedig jobb, de az előnyök egy ponton túl csökkennek. A hatvan évnél fiatalabbaknak naponta nyolc-tízezer lépést kellene megten­niük, hogy a várható élettartam és a szív- és érrendszeri egészség szempontjából a lehető legjobb állapotba kerüljenek.

A hatvan év felettiek napi hat-nyolcezer lépés között mutatják a legtöbb kedvező hatást.

A különbség az energiafelhasználásban rejlik. A hatvanperces gyaloglás öt kilométer/órás sebességgel ugyanannyi energiafelhasználással jár, mintha valaki fél órán keresztül tíz kilométer/órás sebességgel futna. Azonban minél idősebb valaki, lépésenként annál több energiát igényel. Ennek eredményeként hatvan év felett az ötvenéveseknél kevesebb lépésre van szükség ugyanazon egészségügyi előnyök eléréséhez.

Amanda Paluch, a Massachusetts Amherst Egyetem epidemiológusa a Circulation tudományos folyóiratban tavaly decemberben megjelent tanulmányban munkatársaival szintén a napi lépések és a szív- és érrendszeri betegségek közötti összefüggést vizsgálta húszezer felnőtt (átlagéletkor 63 év) adatai alapján. Arra a következtetésre jutottak, hogy a legkevésbé aktív emberek nyerhetnek a legtöbbet a testmozgással.

Azon hatvanévesnél idősebbek, akik naponta nagyjából hat-kilenc ezer lépést tettek meg, negyven-ötven százalékkal alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, mint azoknál, akik naponta csak kétezer lépésnyit sétáltak.

Az újabb tanulmányok túllépnek a halálozási arányon, és kérdéseket tesznek fel arról, hogy a séta hogyan járulhat hozzá a cukorbetegség megelőzéséhez vagy a vérnyomás és a testsúly szabályozásához. A cél végül is nem csak a hosszabb élet, hanem az egészségesebb élet. I-Min Lee azt tanácsolja, hogy mindenki testre szabja lépéseit aszerint, hogy mit akar elérni, és aszerint, hogy mire képes.

Borítókép: A mozgás jó, a több mozgás jobb, de az előnyök egy ponton túl csökkennek (Fotó: Éberling András)