A szakértők több száz, testmozgással és egészséggel kapcsolatos tanulmányt tekintettek át. Szinte mindegyik önbevalláson alapult, ez azonban nem tekinthető pontosnak. A hibalehetőség miatt a szakemberek végül széles mozgástartományokat javasoltak konkrét lépésszámok helyett: heti 150–300 perc mérsékelt testmozgást (tempós gyaloglást), vagy 75–150 perc erőteljes tevékenységet (például kocogást).
A pontos lépésszámláló eszközök – például az okosórák és a mobiltelefonok – az elmúlt két évtizedben terjedtek el széles körben. Az objektív adatok begyűjtése reményében a kutatók követni kezdték a felhasználókat, hogy megalapozott információkat adjanak a napi lépésszámok, illetve a halálozás, a szív- és érrendszeri állapot közötti kapcsolatról. 2019-ben I-Min Lee tette közzé az egyik első tanulmányt, amely kifejezetten a tízezer lépéses cél elérésének hatásait vizsgálta. Az eredmény? A mozgás jó, a több pedig jobb, de az előnyök egy ponton túl csökkennek. A hatvan évnél fiatalabbaknak naponta nyolc-tízezer lépést kellene megtenniük, hogy a várható élettartam és a szív- és érrendszeri egészség szempontjából a lehető legjobb állapotba kerüljenek.
A hatvan év felettiek napi hat-nyolcezer lépés között mutatják a legtöbb kedvező hatást.
A különbség az energiafelhasználásban rejlik. A hatvanperces gyaloglás öt kilométer/órás sebességgel ugyanannyi energiafelhasználással jár, mintha valaki fél órán keresztül tíz kilométer/órás sebességgel futna. Azonban minél idősebb valaki, lépésenként annál több energiát igényel. Ennek eredményeként hatvan év felett az ötvenéveseknél kevesebb lépésre van szükség ugyanazon egészségügyi előnyök eléréséhez.
