A glióma biztonságos eltávolításához anélkül, hogy a környező agyszövetet károsítanák, az idegsebészeknek rengeteg információra van szükségük, amelyeket gyakran csak azután gyűjthetnek be, hogy a beteg a műtőasztalon fekszik.
Az agydaganatos páciensek műtétekor az orvosok mintát küldenek a patológiai laborba, hogy valós idejű, azonnali visszajelzést kapjanak.
A patológus mondja meg, hogy a megfelelő szövetet távolítják-e el, illetve milyen specifikus betegségben szenved a páciens. A legmodernebb egészségügyi létesítményekben egy patológus általában 10-15 percen belül elkészül az agyszövetminta elemzésével. – Ezek az emberek stressznek vannak kitéve, ezért időnként téves diagnózist kapunk – mondta a brit portálnak Kun-Hsing Yu. (Az elemzés alatt a páciens nyitott koponyával fekszik a sebészeti asztalon.)
A kutató és csapata azt találta, hogy a gépi tanulás – a mesterséges intelligencia egyik ága, amelynél a technológia a programozó kifejezett utasítása nélkül értékeli a mintákat – segíthet a glióma elemzésének gyorsabbá és pontosabbá tételében. A technológia csökkentené a betegek műtőben töltött idejét.
Dan Cahill, a Massachusetts General Hospital idegsebésze szerint az új gépi tanulási eszköz pontossága lenyűgöző, minden bizonnyal sokkal jobb, mint a hagyományos elemzési technikák. Az idegsebész szerint az optimális műtéti eljárás minden betegnél eltérő, jelentősen befolyásolja a glióma altípusa.
Az agresszív gliómák kezelésének egyik legmegbízhatóbb módszere a tumorölő gyógyszerek közvetlen bejuttatása az agyba a műtét során. Yu és a tanulmány társszerzői úgy vélik, hogy technológiájuk segíthet meghatározni egy adott daganat pontos kiterjedését, ezáltal segíthet az orvosoknak gyorsan és magabiztosan dönteni a gyógyszerek beadásáról. A professzor úgy becsüli, hogy a technológiát évekig kell fejleszteni, mire megkapják a zöld jelzést az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivataltól (FDA).
Az Egyesült Államok mellett másutt is foglalkoznak a témával. Az év elején egy londoni kutatócsoport bemutatta azt a mesterséges intelligenciát használó eszközt, amely képes azonosítani, hogy a CT-vizsgálatokon talált kóros növekedések rákosak-e. Szintén Londonban, a Kheiron Medical Technologies nevű startup, amelynek társalapítója Kecskeméthy Péter magyar informatikus, mesterségesintelligencia-eszközöket fejleszt, amelyek segítségével a radiológusok felismerhetik a mellrákot.
(Kecskeméthy Péter a Budapesti Műszaki Egyetem után Readingben mesterséges intelligencia és kibernetika szakirányon diplomázott, majd az Oxfordi Egyetemen szerzett PhD-fokozatot. Tobias Rijkennel közösen alapították meg 2016-ban a Kheiron Medical Technologiest.)
– Szükségünk van a mesterséges intelligenciára a daganat sikeres kezeléséhez – üzente Kecskeméthy Péter.
Borítókép: A mesterséges intelligencia segíthet az agydaganatok kezelésében (Fotó: Shutterstock)
