Gömbhal a török partoknál
A Földközi-tenger mintegy ezer nem őshonos fajnak ad otthont. A jelenlegi körülmények egyértelműen a melegebb tengerekből behurcolt fajoknak kedveznek, csakhogy az idegen fajok jelentős hatással lehetnek az ökoszisztémákra. Az egyik ilyen – hínárral táplálkozó – hal átformálta a Földközi-tenger keleti részének egyes élőhelyeit: víz alatti sivatagok váltották fel a sűrű hínárerdőket. – Azok a fajok, amelyek általában a hínárerdőkben élnek, és azok a fajok, amelyek azokból táplálkoznak, már nem élhetnek ott – magyarázta Joaquim Garrabou, a CSIC munkatársa.
A felmelegedő tengerek már most is hatással vannak a térség halászatára. A halászok kevesebb őshonos fajt fognak ki, helyettük több inváziós halat találnak, amelyeket nehezen tudnak eladni. – A nyúlhal és az oroszlánhal ehető, de más inváziós halak nem. Egyesek még mérgezők is, mint például a gömbhal – mondta Joaquim Garrabou. (Az első ezüstsávos gömbhalat 2003-ban észlelték a Földközi-tenger törökországi partvidékén.) Az élőhelyek elvesztése a halpopulációk általános csökkenéséhez vezethet, miközben a tengerifű eltűnése azt jelenti, hogy a partok jobban ki vannak téve a jövőbeni viharoknak. Ez a turizmusra is hatással lehet, mivel a búvárok kisebb valószínűséggel keresnek fel egy elszegényedett élővilágú víz alatti tájat, ahol nincsenek halak, korallok.
Több védett terület kell
Lehet tenni valamit a Földközi-tenger hőmérsékletének emelkedése ellen? A kutatók egyetértenek abban, hogy a világ megannyi más veszélyeztetett térségéhez hasonlóan ennek az élőhelynek a megmentéséhez az embereknek le kell állítaniuk az üvegházhatású gázok kibocsátását. A tudósok azt is remélik, hogy az ENSZ azon célkitűzése, hogy 2030-ra védelem alá helyezik a világ óceánjainak harminc százalékát, a Földközi-tenger esetében is jelentős eredményt hoz. Eddig a tengernek mindössze nyolc százaléka védett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!