A klímaváltozás a Földközi-tenger élővilágát is drasztikusan átalakítja

Magyarok százezrei pihennek a Földközi-tenger partján. Általában megelégednek a vízparti strandolással, de sokan a tenger élővilágára is kíváncsiak. Búvárszemüveggel a felszín közeléből lesik a víz alatti életet, mások többméteres mélységbe merülnek az élményért. Ahogy annyi mindent, ezt az élőhelyet is fenyegeti a klímaváltozás.

2547360 Fotó: JEAN CASSOU

Hetek óta extrém hőség sújtja a Földközi-tengert és környékét. A magas hőmérséklet azonban nemcsak az emberekre és a szárazföldi ökoszisztémákra jelent veszélyt, hanem a tengeri élővilágra is. Július végén a Földközi-tenger felszíni átlaghőmérséklete 28,7 ­Celsius-fokkal rekordot döntött, a medence keleti részén pedig a 30 fokot is meghaladta. A hőmérséklet augusztusban tovább emelkedhet. – Kétségtelenül a globális klímaváltozás a fő oka a tengerekben tapasztalható hőhullámoknak – mondta a Dw.com-nak Katrin Schroe­der, az olaszországi Tengertudományi Intézet oceanográfusa.

De miért jelent problémát a tenger magas hőmérséklete? Azért, mert a tengeri élőlényeket a fulladás veszélye fenyegeti – minél melegebb a víz, annál kevesebb vízben oldott oxigén van a légzéshez. Ráadásul a magasabb hőmérséklet az anyagcserét is fokozza, ami viszont azt jelenti, hogy az állatoknak a szokásosnál is többet kell lélegezniük. Diego Kersting, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) tengerkutatója szerint mivel a hőmérséklet emelkedése felgyorsítja az anyagcserét, az élőlényeknek több táplálékra van szükségük ahhoz, hogy fenntartsák ezt a folyamatot.

Bentikus fajok veszélyben

A magas vízhőmérséklet az óceánok, tavak vagy folyók fenekén élő állatoknak a legkárosabb. Ezen bentikus fajok közé tartoznak a korallok, kagylók, szivacsok, tengericsillagok és olyan növények, mint a tengerifű, amelyek gyakran szilárd talajhoz kötődnek. ­Utóbbiak nem tudnak vándorolni, ha túl meleg van. (A tudósok a bentikus fajok tömeges pusztulását figyelték meg a Földközi-tenger több ezer kilométeres partvidékén 2015 és 2019 között.)
Számos bentikus faj ugyanakkor kulcsfontosságú a tengeri ökoszisztémának. Megszűrik a vizet, tisztán tartják a tengereket, folyókat és tavakat azáltal, hogy elhalt szervezeteket fogyasztanak. Egyes fajok fontos táplálékforrást jelentenek más élőlényeknek. A puha korallok, a hínárok és a tengerifüvek pedig az egyik fő élőhelyet jelentik.

Pedro Beca-Carretero, a német Leibniz Trópusi Tengerkutatási Központ munkatársa szerint a hő különösen káros a neptunfűnek. Ez a lassan növő tengerifű csak a Földközi-tengerben található. A korábbi hőhullámok megtizedelték a fajt, miközben ez a növény azért különösen fontos, mivel jelentős természetes szénelnyelőként szolgál. Négyzetméterenként több szenet tárol, mint az erdei ökoszisztémák, így az egyik leghatékonyabb természetes eszköze a hosszú távú széntárolásnak.

Gömbhal a török partoknál

A Földközi-tenger mintegy ezer nem őshonos fajnak ad otthont. A jelenlegi körülmények egyértelműen a melegebb tengerekből behurcolt fajoknak kedveznek, csakhogy az idegen fajok jelentős hatással lehetnek az ökoszisztémákra. Az egyik ilyen – hínárral táplálkozó – hal átformálta a Földközi-tenger keleti részének egyes élőhelyeit: víz alatti sivatagok váltották fel a sűrű hínárerdőket. – Azok a fajok, amelyek általában a hínárerdőkben élnek, és azok a fajok, amelyek azokból táplálkoznak, már nem élhetnek ott – magyarázta Joaquim Garrabou, a CSIC munkatársa.

A felmelegedő tengerek már most is hatással vannak a térség halászatára. A halászok kevesebb őshonos fajt fognak ki, helyettük több inváziós halat találnak, amelyeket nehezen tudnak eladni. – A nyúlhal és az oroszlánhal ehető, de más inváziós halak nem. Egyesek még mérgezők is, mint például a gömbhal – mondta Joaquim Garrabou. (Az első ezüstsávos gömbhalat 2003-ban észlelték a Földközi-tenger törökországi partvidékén.) Az élőhelyek elvesztése a halpopulációk általános csökkenéséhez vezethet, miközben a tengerifű eltűnése azt jelenti, hogy a partok jobban ki vannak téve a jövőbeni viharoknak. Ez a turizmusra is hatással lehet, mivel a búvárok kisebb valószínűséggel keresnek fel egy elszegényedett élővilágú víz alatti tájat, ahol nincsenek halak, korallok.

Több védett terület kell

Lehet tenni valamit a Földközi-tenger hőmérsékletének emelkedése ellen? A kutatók egyetértenek abban, hogy a világ megannyi más veszélyeztetett térségéhez hasonlóan ennek az élőhelynek a megmentéséhez az embereknek le kell állítaniuk az üvegházhatású gázok kibocsátását. A tudósok azt is remélik, hogy az ENSZ azon célkitűzése, hogy 2030-ra védelem alá helyezik a világ óceánjainak harminc százalékát, a Földközi-tenger esetében is jelentős eredményt hoz. Eddig a tengernek mindössze nyolc százaléka védett.

– Növelnünk kell azoknak a szigo­rúan védett területeknek a számát, ahol tilos horgászni, búvárkodni és csónakázni – mondta Joaquim Garrabou. Még ha a védett tengeri területek nem is teszik hűvösebbé a vizet, az óvott térségek gyorsabban épülnek fel az emberi zavarásból. A szakember szerint a védett területek kijelölése önmagában nem elég, azokat megfelelően kezelni is kell.

A Földközi-tenger néhány új lakója szintén hasznos segítő lehet. Az eredetileg a Vörös-tengerben őshonos egyik trópusi hínár más tengeri moszatoknál jobban megbirkózik az emelkedő hőmérséklettel és sótartalommal. Ez az inváziós faj elősegítheti a tengerifűágyak túlélését a Földközi-tenger egyes részein. Az őshonos neptunfűnek is lehet esélye. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a növények képesek megbirkózni az emelkedő mediterrán hőmérséklettel, ha palántaként hőhatásnak teszik ki őket.

Borítókép: A régió egyik emblematikus élőlénye a színeváltó szarukorall. Törékeny szépség (Fotó: Europress/AFP)