Az ENSO (El Nino – Déli Oszcilláció) időszakosan ismétlődő természeti jelenség. A trópusi Csendes-óceán vidékén fordul elő, és körülbelül három–hét éves ciklusokban a felszíni vizek hőmérsékletének változását jelenti. Ez a változás a normálishoz képest egy–három Celsius-fokos melegedést vagy hűlést jelent. Ez az ingadozás közvetlen hatással van a csapadék eloszlására a trópusi területeken, és jelentősen befolyásolhatja az időjárást világszerte.
Kétarcú jelenség
Az ENSO-ciklusnak két ellentétes fázisát különböztetjük meg: az El Ninót és a La Ninát. A hidegebb tengervízzel járó La Nina az elmúlt években kimutatható hatással volt a légköri nedvességre. A hidegebb tengervíz kevesebb párolgást, s így szárazabb légkört eredményezett. Ez hozzájárulhatott a globális szárazság kialakulásához, amelynek hatását – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján – markánsan éreztük Magyarországon is. Ugyanakkor a kisebb nedvességtartalmú légkörben a felhőzet mennyisége is kevesebb, így az erőteljesebb napsugárzás hozzájárul hosszabb meleg időszakok, akár hőhullámok kialakulásához is.
Az El Nino – hatásait tekintve – szintén kétarcú jelenség. A légkört melegítő hatása mellett fontos következménye, hogy a magasabb hőmérsékletű óceán miatt az erősebb párolgás és nedvesebb légkör a nyugati szelek övében megnöveli a felhőzet és így a csapadék mennyiségét. Ezenkívül a felhőzet visszaveri a napsugárzást, csökkentve az extrém hosszú forró időszakok, hőhullámok kialakulásának valószínűségét. Végül a meleg és nedves légtömegek kapcsolatba hozhatók a zivatarok kialakulásával. Ezt a tényt a Medárd-időszaki zivatarok megjelenésével kapcsolhatjuk össze térségünkben, melyek hosszú időn keresztül hiányoztak, vagy csak gyengén jelentkeztek.
Összefügghet az éghajlatváltozással
Az amerikai kormány időjárás-előrejelzője a múlt héten azt közölte, hogy az El Nino 95 százalékos valószínűséggel 2024 februárjáig jelen lesz. Az El Nino aszályt és éhezést, valamint egyes betegségek fokozott terjedését válthatja ki. Az El Nino évszázadok óta előforduló természeti jelenség, de hatásai az elmúlt évtizedekben erősebbek voltak. Bár nincs bizonyított kapcsolat, a szakértők attól tartanak, hogy összefüggésben lehet az éghajlatváltozással.
– Az El Nino nem azt jelenti, hogy az adott évben több katasztrófa lesz – mondta a dw.com-nak Walter Baethgen, a Columbia Egyetem Nemzetközi Klíma- és Társadalomkutató Intézetének tudósa. Azt azonban jelentheti, hogy súlyos helyi hatásokat okozhat a világ különböző részein.
Az elmúlt években többször is rekordhőmérsékletet mértek – a Meteorológiai Világszervezet szerint a rekordot hozó idei júliusi átlaghőmérséklet 0,72 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti évek júliusainak átlagát. – Az ilyen események nagyobb valószínűséggel fordulnak elő az El Nino-ciklusban – mondta Chris Hewitt, a WMO klímaszolgálatának vezetője. A becslések azt mutatják, hogy 66 százalékos esély van arra, hogy a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti korszakot. Chris Hewitt hangsúlyozta, hogy az El Nino teljes hatása 2024-ben lesz nyilvánvaló, illetve a Föld minden idők legmelegebb éveit élheti át a következő fél évtizedben.
Előre jelezni a katasztrófát
Walter Baethgen szerint fontos, hogy a klímatudósok figyelembe vegyék az El Ninót, miközben globális előrejelzéseket készítenek, hogy jobban felkészüljenek az olyan lehetséges mellékhatásokra, mint a szárazság és az élelmezésbiztonságot fenyegető veszélyek.
Mivel a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az El Nino problémákat okozhat a rizstermés betakarításában, Dél- és Délkelet-Ázsia számos országa már intézkedéseket tett a készletek megőrzésére. India például számos rizsfajta exportját megtiltotta, míg Indonézia egyes részein korai betakarítást terveznek.
Bár a katasztrófák előrejelzése nehéz, tudjuk, hogy a trópusok és szubtrópusok egyes részeit mindig is erősebben sújtották az El Ninó-s évek. Például Etiópia egyes részein minden El Nino-évben szárazság tapasztalható, míg az Andok-hegység egyes területein intenzív szárazság, másutt áradások pusztítanak, amikor az időjárás beköszönt. Az El Nino Dél-Ázsiában gyakran hoz veszélyes hőhullámokat. Az ilyen jellegű minták azonosítása a sérülékeny régiókban segítheti a tudósokat a katasztrófák jobb előrejelzésében.
