A Nemzetközi Alzheimer Társaság ötvenmillióra becsüli a demenciával élők számát, legnagyobb részük (külföldi adatok alapján ötven-hatvan százalékuk) Alzheimer-kórral küzd. Jelentős lehet azok száma, akiknek a betegségét (még) nem ismerték fel. Ez különösen a közepes és az alacsonyabb jövedelmű országok jellemzője.
Több mint hatmillió amerikainál diagnosztizáltak Alzheimer-kórt, és a lakosság öregedésével ez a szám növekedni fog. A betegség kialakulását befolyásoló tényezőket kereste a houston-i McGovern Medical School csapata, s közben feltárt egy jelentősnek tűnő kapcsolatot a felnőttkori védőoltások és az Alzheimer-kór csökkent kockázata között.
Az Alzheimer-kór a leggyakoribb, demenciához vezető neurodegeneratív betegség, amely során az agy bizonyos területein plakkok és zárványok alakulnak ki. Ez a folyamat az agyi funkciók beszűküléséhez, a magatartás megváltozásához, végül az önellátásra való teljes képtelenséghez vezet. A kór kialakulásának okai nem ismertek, de bizonyos rizikófaktorok (magas vérnyomás, fejtraumák, rosszul kezelt cukorbetegség, egyes nyugtatók, elhízás) növelik a megbetegedés kockázatát.
A kutatók a vizsgálatba olyan betegeket vontak be, akik egy kétéves időszak alatt mentesek voltak a demenciától, és a nyolcéves utánkövetési időszak kezdetén legalább 65 évesek voltak. Két betegcsoportot hasonlítottak össze, az egyik Tdap/Td, HZ vagy pneumococcus vakcinával be volt oltva, a másik nem. Végül kiszámították az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
A Tdap vakcina a tetanusz, a diftéria és a szamárköhögés ellen, míg a Td vakcina az előbbi kettő ellen véd. A felnőtteknek tíz évente Td vagy Tdap emlékeztető oltásra van szükségük, hogy megfelelő védelmet biztosítsanak a tetanusz és a diftéria ellen.
Az eredmények szerint a diftéria és a szamárköhögés elleni vakcinával beoltottaknál harminc százalékkal kisebb volt az Alzheimer-kór kialakulásának esélye, mint a be nem oltott társaiknál. A pneumococcus baktérium elleni vakcina 27 százalékkal csökkentette az Alzheimer-kór kockázatát.
Paul E. Schulz, a McGovern Medical School neurológus professzora a hírről beszámoló Thebrighterside.news portálnak arról beszélt, hogy az Alzheimer-kór kezelésére használt három új, amiloid elleni antitest 25, 27 és 35 százalékkal lassítja a betegség kifejlődését. Azaz, a védőoltások hatása azonos léptékű az előbbiekkel.
Ezek az eredmények egy évvel követik Paul E. Schulz csapatának tavaly nyáron publikált kulcsfontosságú tanulmányát. Akkor azt közölték, hogy akik legalább egy influenza elleni oltást kaptak az elemzést megelőző évben, azoknál negyven százalékkal csökkent az Alzheimer-kór kockázata az oltatlanokhoz képest. Egészen pontosan, akik egy éven belül kaptak influenza elleni oltást, azoknak kicsivel több mint öt százaléka lett alzheimeres. Az oltatlanoknál ez az arány 8,5 százaléknak adódott. (Az egymillió 65 év feletti ember adatainak elemzése négy éven át tartott.)
