A Nemzetközi Alzheimer Társaság ötvenmillióra becsüli a demenciával élők számát, legnagyobb részük (külföldi adatok alapján ötven-hatvan százalékuk) Alzheimer-kórral küzd. Jelentős lehet azok száma, akiknek a betegségét (még) nem ismerték fel. Ez különösen a közepes és az alacsonyabb jövedelmű országok jellemzője.
Több mint hatmillió amerikainál diagnosztizáltak Alzheimer-kórt, és a lakosság öregedésével ez a szám növekedni fog. A betegség kialakulását befolyásoló tényezőket kereste a houston-i McGovern Medical School csapata, s közben feltárt egy jelentősnek tűnő kapcsolatot a felnőttkori védőoltások és az Alzheimer-kór csökkent kockázata között.
Az Alzheimer-kór a leggyakoribb, demenciához vezető neurodegeneratív betegség, amely során az agy bizonyos területein plakkok és zárványok alakulnak ki. Ez a folyamat az agyi funkciók beszűküléséhez, a magatartás megváltozásához, végül az önellátásra való teljes képtelenséghez vezet. A kór kialakulásának okai nem ismertek, de bizonyos rizikófaktorok (magas vérnyomás, fejtraumák, rosszul kezelt cukorbetegség, egyes nyugtatók, elhízás) növelik a megbetegedés kockázatát.
A kutatók a vizsgálatba olyan betegeket vontak be, akik egy kétéves időszak alatt mentesek voltak a demenciától, és a nyolcéves utánkövetési időszak kezdetén legalább 65 évesek voltak. Két betegcsoportot hasonlítottak össze, az egyik Tdap/Td, HZ vagy pneumococcus vakcinával be volt oltva, a másik nem. Végül kiszámították az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
A Tdap vakcina a tetanusz, a diftéria és a szamárköhögés ellen, míg a Td vakcina az előbbi kettő ellen véd. A felnőtteknek tíz évente Td vagy Tdap emlékeztető oltásra van szükségük, hogy megfelelő védelmet biztosítsanak a tetanusz és a diftéria ellen.
Az eredmények szerint a diftéria és a szamárköhögés elleni vakcinával beoltottaknál harminc százalékkal kisebb volt az Alzheimer-kór kialakulásának esélye, mint a be nem oltott társaiknál. A pneumococcus baktérium elleni vakcina 27 százalékkal csökkentette az Alzheimer-kór kockázatát.
