A malária (régies nevén: váltóláz) világszerte elterjedt betegség. Az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett egysejtű paraziták felelősek a maláriáért – a szúnyogok főleg napnyugta és napkelte között csípnek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint évente mintegy 220 millióan fertőződnek meg. A parazitának több típusa van, amelyek különböző súlyosságú betegséget okoznak.
A maláriás fertőzés esetén hétnapos vagy ennél hosszabb lappangási idő után kezdődik az akut lázas betegség. Jellegzetes tünetei a láz mellett a hidegrázás, az izomfájdalom és a gyengeség, a fejfájás, a hasi fájdalom, a hányás és a hasmenés. A lázas és lázmentes időszakok szabályosan, 48–72 óránként ismétlődnek. A betegség súlyosabban zajlik kisgyerekeknél, terhes nőknél, immunhiányos állapotban és időseknél. A malária időben alkalmazott gyógyszeres kezeléssel orvosolható. Védőoltás nincs, a megelőzés lényege a maláriát terjesztő szúnyogok elleni védekezés.
A GSK gyógyszeripari cég spanyolországi kutatóintézetének tudósai arra figyeltek fel, hogy a gyógyszerfejlesztés során használt szúnyogkolónia nem hordozta a maláriát. – A parazitával fertőzött szúnyogok aránya csökkenni kezdett, végül a szúnyogok már nem fertőződtek meg – mondta a BBC-nek Janneth Rodrigues, a program vezetője.
További vizsgálatok kimutatták, hogy a környezetben természetesen jelen lévő specifikus baktériumtörzs – a TC1 – állította meg a malária paraziták fejlődését a szúnyogok bélrendszerében. A Science magazinban megjelent új adatok szerint a baktériumok akár 73 százalékkal is csökkenthetik a szúnyogok parazitaterhelését.
A baktériumok úgy fejtik ki hatásukat, hogy a harmane elnevezésű apró molekulát választanak ki – ez az, ami gátolja a maláriaparazita fejlődését a szúnyogbélben. Ha a kísérletek lezárulnak, és a kutatók kidolgozzák, hogy a szúnyogok miként érintkezzenek tömegesen a hatóanyaggal, az forradalmasíthatja a malária elleni küzdelmet.
A Johns Hopkins Egyetemmel együttműködve a GSK kutatói felfedezték, hogy a cukorral kevert harmane-t a szúnyog lenyelheti, illetve a testfelszínen keresztül is felszívódhat. A szakemberek úgy vélik, ha ezzel a hatóanyaggal kezelik azokat a felületeket, ahol a rovarok megpihennek, jelentősen csökkenthető a fertőzésveszély.
A burkina fasói MosquitoSphere nevű létesítményben több kísérlet is azt teszteli, hogy mennyire hatékony és biztonságos a harmane alkalmazása a laboratórium falain kívül. A kutatók azt remélik, hogy ennek a baktérium-alapú beavatkozásnak a termékké fejlesztésével hamarosan újabb eszközt kaphat az emberiség a világ egyik legrégebbi betegsége ellen.
