A török 1543-ban vagy 1546-ban foglalta el, és kisszámú várkatonaságot állomásoztatott benne – az egykori főúri rezidenciából török végvár lett. Buda visszavételének évében a császáriak kezére került a dombói vár is, amelyet 1691-ben kapott meg Esterházy Pál herceg az uralkodótól a környező földekkel együtt. A várat az 1702-es várrombolási rendelet értelmében Esterházy Pál a saját jobbágyaival bontatta le, kaputornyát pedig aknászok robbantották fel. Egy 1720-ban készült összeírás szerint a vár használaton kívüli rom.
Az idei év kutatásai során a védmű belsejét is tovább vizsgálták a régészek. Itt eredetileg egy farkasveremnek kellett lennie, amelynek a nyomai szintén előkerültek. Az valószínűsíthető, hogy közvetlenül a XVI. századi elővédmű építése előtt a korábbi mélyedést mesterségesen feltöltötték és ledöngölték, majd ebbe építették bele az új külső várfalakat. Az elmúlt évek kutatásai során sikerült tisztázni, hogy a várat már az első időszaktól kezdve, a XIV. század végétől vagy a XV. század elejétől palánk övezte. Ezt a XV. századi átépítések során módosították, majd a XVI. század eleji külső várfal építése során felszámolták.
Az ásatást vezető Berta Adriántól megtudtuk, hogy a tervek szerint jövőre folytatódnak a feltárások és a roncsolásmentes kutatások is. 2024-ben az északi épületszárny feltárást szeretnék befejezni, valamint a kaputorony kutatását kiterjeszteni. Dombóvár város önkormányzata a lelőhelyen egy közösségi helyszínt akar kialakítani, amelynek részeként a falmaradványok állagmegóvását, konzerválást is el kell végezni, viszont ehhez folytatni kell a régészeti feltárásokat is.
Borítókép: Az 1702-es várrombolási rendelet áldozata lett (Fotó: Berta Adrián)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!