Aggodalomra ad okot a madárinfluenza-vírus terjedése, amely madarak százmillióinak pusztulásához vezetett világszerte. A kórokozó az emlőspopulációkra is átterjedt, illetve több ember halálát is okozta. Idén februárban lapunk is beszámolt arról, hogy egy Kambodzsa egyik délkeleti tartományában élő 11 éves kislány lázas lett. Az egyik fővárosi kórházba került gyerekről megállapították, hogy madárinfluenzás. A kislány nem sokkal később elhunyt.
Világviszonylatban az elmúlt húsz évben 21 országban mintegy 870 ember betegedett meg madárinfluenzában, közülük 457 halt bele a fertőzésbe. Az esetek az utóbbi években ritkultak, az elmúlt hét évben összesen mintegy 170 megbetegedést és ötven halálesetet jelentettek.
„A rendkívül fertőző madárinfluenza-vírus széles körben elterjedt Ázsiában, Európában, Afrikában és Észak-Amerikában, Dél-Amerikában is megjelent, és félő, hogy az Antarktiszra is átköltözik” – idézte a Theguardian.com Mike McGrew-t, az Edinburghi Egyetem Roslin Intézetének kutatóját. A vírus hatalmas pusztítást végez a vadon élő madaraknál, de a tenyésztett szárnyasokat is tizedeli. Egyre nagyobb a félelem attól, hogy a madárinfluenza emberre veszélyes mutációja újabb járványhoz vezethet.
Hogyan állítható meg a madárinfluenza?
A madarak vakcinázása költséges és korlátozott hatékonyságú a madárinfluenza-vírus gyors mutációja miatt. A szigorú biztonsági intézkedések, mint például a csirkék zárt térben tartása, átmeneti megoldások. Mike McGrew szerint a génszerkesztés ígéretes utat kínál a kórokozókkal szembeni rezisztencia felé. Az influenzavírusnak ellenálló baromfi csökkenti az embereket és a vadon élő madarakat fenyegető kockázatot.
A kutatás egy olyan génre, az ANP32A-ra összpontosított, amely a gazdasejtet megtámadó madárinfluenza-vírus szaporodásában szerepet játszó fehérjét kódolja. Ha megakadályoznák a fehérje működését, a vírus nem tudna replikálódni. Ennek érdekében a csapat génszerkesztési eljárással apró változtatásokat hajtott végre az ANP32A génen. Amikor a génszerkesztett csirkéket ezer fertőző vírusegységgel oltották be, tíz madárból csak egy fertőződött meg, miközben az összes kontrollszárnyas fertőzött volt. Amikor rendkívül nagy dózist – egymillió vírusegységet – alkalmaztak, tíz madárból öt megfertőződött, bár a vírusterhelés a szervezetükben sokkal alacsonyabb volt, mint a kontrollcsirkéknél.