Kanyarós megbetegedésből egyre több van

A koronavírus-járvány idején a védőoltások számának csökkenése a kanyarós megbetegedések és halálesetek növekedéséhez vezetett. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egyesült Államok Betegség-ellenőrző és Megelőzési Központja jelentése szerint két egymást követő évben (2021-ben és 2022-ben) 43 százalékkal nőtt a kanyarós halálesetek száma.

BANGLADESH-MYANMAR-UNREST-REFUGEE-ROHINGYA Fotó: MUNIR UZ ZAMAN

A kanyaróként emlegetett fertőző vírusos betegség különböző tüneteket (magas láz, kiütések, köhögés) okozhat, olykor súlyos idegrendszeri szövődményekhez vezethet. A kötelező védőoltásnak köszönhetően Magyarországon ritkán fordul elő ez a betegség, de ez nem áll a világ egészére. A bevezetőben említett kutatás szerint világszerte a kanyarós esetek száma 18 százalékkal nőtt 2021 és 2022 között: 7,8 millióról 9,2 millió­ra emelkedett. A kanyaró miatti halálozások száma 43 százalékkal ugrott meg, a 2021-es 95 ezerről 2022-re 136 200-ra. „A kanyarójárványok és a halálozások számának növekedése megdöbbentő, de sajnos nem váratlan, tekintettel az elmúlt években tapasztalt csökkenő védőoltási arányra” – mondta a Livescience.com-nak John Vertefeuille, az Egyesült Államok Betegség-ellenőrző és Megelőzési Központjának igazgatója. A kanyarós esetek minden olyan országra és közösségre kockázatot jelentenek, ahol az emberek aluloltottak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF folyamatosan követi az évente beadott kanyaró-, mumpsz- és rózsahimlő- (MMR-) vakcinaadagok számát, amit eloszt az oltásra javasolt korcsoportba tartozó gyermekek teljes populációjával. 2000 és 2019 között az első MMR-adag vakcinával való ellátottság 72 százalékról 86 százalékra nőtt világszerte. (Az MMR-vakcina első adagja 93 százalékban véd a kanyaró ellen, míg két adag 97 százalékos oltalmat nyújt.)

Ám 2020-ban, amikor a koronavírus-világjárvány beütött, a lefedettség 83 százalékra, 2021-ben pedig 81 százalékra esett vissza. 2022-ben ismét elértük a 2020-as értéket, mivel egyes országok kilábaltak a járványból. Az alacsony jövedelmű országokban azonban tovább csökkent az oltások aránya: 2019 és 2022 között 71-ről 66 százalékra esett. 2022-ben 22 millió gyerek nem kapta meg az első MMR-vakcinaadagot, több mint felük a következő tíz országban élt: Angolában, Brazíliában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Etiópiában, Indiában, Indonéziában, Madagaszkáron, Nigériában, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken. (A második MMR-dózis lefedettsége 74 százalék volt 2022-ben a világon.)

Kate O’Brien, a WHO immunizálásért, oltásért és biológiai szerekért felelős igazgatója szerint a világjárványt követően az alacsony jövedelmű országokban nem javult a kanyaró elleni vakcinával való ellátottság. A gyerekeknek azonban joguk van ahhoz, hogy az életmentő kanyaró elleni oltással védjék őket, függetlenül attól, hogy hol élnek.

A koronavírus-járvány hatása  a tinédzserek mentális egészségére

Az agy különleges vizsgálatával megjósolható, hogy a tinédzserek mentálisan hogyan boldogulnak stresszes időszakban – derül ki egy átfogó elemzésből. Az amerikai Idegtudományi Társaság idei ülésén ismertetett eredmények segíthetnek megmagyarázni, hogy egyesek miért stresszesebbek, míg mások miért ellenállóbbak.

A koronavírus-járvány sok tinédzsernek különösen nehéz volt, mivel az elszigeteltség, az ismeretlen helyzettől való félelem és a napi rutinok felborulása drámai módon érintette őket. Azóta rekordszámú fiatal küzd depresszióval és szorongással, egy olyan mentális egészségügyi válsággal, amelyet egyes tudósok második világjárványként emlegetnek.

Caterina Stamoulis, a Harvard Medical School idegtudósa 21 amerikai kutatóhely munkatársával eredetileg azt akarta kideríteni, hogyan fejlődik a tinédzserek agya. A 2015-ben megkezdett, több ezer résztvevős munka javában zajlott, amikor beütött a koronavírus-járvány, így a kutatók a járvány előtt felvett vizsgálati adatokat összevethették a pandémia után rögzített adatokkal. „A járvány nélkül nem tudtuk volna megérteni egy hosszan tartó nemkívánatos esemény hatását, amely mélyen érintette a résztvevők életét, megváltoztatva a családjukkal és barátaikkal való interakcióikat” – mondta a Sciencenews.org-nak Caterina Stamoulis.

A projekt kezdetén az agyi fMRI-vizsgálatok – az MRI-vizsgálat egy specializált típusa, amely az idegi aktivitással összefüggésben lévő reakciót méri – 1414 tinédzserről szolgáltak adatokkal. Az fMRI-felvételek alapján meghatározták, hogy az agy bizonyos régiói hogyan viselkednek egymással. Vince Calhoun idegtudós szerint ezek az adatok különösen hasznosak a stresszel, a depresszióval szembeni ellenálló képesség meghatározásához.

2020 májusától, amikor a pandémia miatt a világ leállt, a kutatók néhány havonta kiküldött tesztekkel többek között a fiatalok mentális egészségét, a stressz és a szomorúság/szorongás erősségét mérték fel. A kutatócsoport megállapította, hogy azok a tinédzserek, akiknek a világjárvány előtt gyengébb idegi kapcsolatai voltak az agy bizonyos részei között, rosszabbul jártak, mint az erősebb idegi kapcsolatúak. A gyengébb agyi kapcsolatokat mutató gyerekek több szomorúságot és stresszt tapasztaltak a járvány idején. Caterina Stamoulis szerint az erősebb és rugalmasabb agyi hálózatok jobb mentális egészséget, alacsonyabb stresszt és kisebb szomorúságot jósoltak.

Borítókép: A gyerekeknek mindenütt meg kellene kapniuk az életmentő védőoltásokat, így a kanyaró ellenit is (Fotó: Europress/AFP)