Kanyarós megbetegedésből egyre több van

A koronavírus-járvány idején a védőoltások számának csökkenése a kanyarós megbetegedések és halálesetek növekedéséhez vezetett. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egyesült Államok Betegség-ellenőrző és Megelőzési Központja jelentése szerint két egymást követő évben (2021-ben és 2022-ben) 43 százalékkal nőtt a kanyarós halálesetek száma.

BANGLADESH-MYANMAR-UNREST-REFUGEE-ROHINGYA Fotó: MUNIR UZ ZAMAN

A koronavírus-járvány sok tinédzsernek különösen nehéz volt, mivel az elszigeteltség, az ismeretlen helyzettől való félelem és a napi rutinok felborulása drámai módon érintette őket. Azóta rekordszámú fiatal küzd depresszióval és szorongással, egy olyan mentális egészségügyi válsággal, amelyet egyes tudósok második világjárványként emlegetnek.

Caterina Stamoulis, a Harvard Medical School idegtudósa 21 amerikai kutatóhely munkatársával eredetileg azt akarta kideríteni, hogyan fejlődik a tinédzserek agya. A 2015-ben megkezdett, több ezer résztvevős munka javában zajlott, amikor beütött a koronavírus-járvány, így a kutatók a járvány előtt felvett vizsgálati adatokat összevethették a pandémia után rögzített adatokkal. „A járvány nélkül nem tudtuk volna megérteni egy hosszan tartó nemkívánatos esemény hatását, amely mélyen érintette a résztvevők életét, megváltoztatva a családjukkal és barátaikkal való interakcióikat” – mondta a Sciencenews.org-nak Caterina Stamoulis.

A projekt kezdetén az agyi fMRI-vizsgálatok – az MRI-vizsgálat egy specializált típusa, amely az idegi aktivitással összefüggésben lévő reakciót méri – 1414 tinédzserről szolgáltak adatokkal. Az fMRI-felvételek alapján meghatározták, hogy az agy bizonyos régiói hogyan viselkednek egymással. Vince Calhoun idegtudós szerint ezek az adatok különösen hasznosak a stresszel, a depresszióval szembeni ellenálló képesség meghatározásához.

2020 májusától, amikor a pandémia miatt a világ leállt, a kutatók néhány havonta kiküldött tesztekkel többek között a fiatalok mentális egészségét, a stressz és a szomorúság/szorongás erősségét mérték fel. A kutatócsoport megállapította, hogy azok a tinédzserek, akiknek a világjárvány előtt gyengébb idegi kapcsolatai voltak az agy bizonyos részei között, rosszabbul jártak, mint az erősebb idegi kapcsolatúak. A gyengébb agyi kapcsolatokat mutató gyerekek több szomorúságot és stresszt tapasztaltak a járvány idején. Caterina Stamoulis szerint az erősebb és rugalmasabb agyi hálózatok jobb mentális egészséget, alacsonyabb stresszt és kisebb szomorúságot jósoltak.

Borítókép: A gyerekeknek mindenütt meg kellene kapniuk az életmentő védőoltásokat, így a kanyaró ellenit is (Fotó: Europress/AFP)