A kutyák agyában, pontosabban a jutalom feldolgozásáért felelős nucleus caudatusban is tetten érhető, hogy milyen ételt szeretnek igazán és milyet kevésbé – derült ki az ELTE Etológia Tanszék és a francia Symrise Pet Food cég közös, a Scientific Reports című rangos szaklapban megjelent kutatásából.
A kutatók húsz családi kutyát tanítottak meg jutalomfalatokat tartalmazó doboz kicsomagolására, aminek tartalmát el is fogyaszthatták. Ezt követően ugyanezeket a kutyákat arra tréningezték, hogy két különböző hangot összekössenek két különböző minőségű jutalomfalattal: az egyiket füstölt, főtt sonkával („finom”), a másikat korpás keksszel („ehető”). Ezt követően a kutyák ismét azt a feladatot kapták, hogy csomagoljanak ki egy dobozt, ám közben egyik esetben a „finom” ételhez kapcsolt hangot hallották, a másik esetben az „ehető” ételhez kapcsolt hangot. Természetesen a dobozok a teszt közben mindkét esetben üresek voltak, hogy kifinomult szaglásuk ne befolyásolja a kutyák viselkedését. A kutyák a „finom” ételhez kapcsolt hang hallatán gyorsabban csomagolták ki a dobozt. Agyi képalkotó berendezéssel kimutatták, hogy az agyi válasz a füstölt sonkával társított hangra volt igazán kiemelkedő. A motiváció a jutalomtól függően változhat, különösen a válogatós ebeknél.
Világszerte népszerűek a rövid orrú kutyafajták, hazánkban jelenleg francia buldogból törzskönyveznek a legtöbbet. A nagy, kerek fej sokak számára vonzó kutyatulajdonság, de nagyon előnytelenlen. Az extrém rövid fejű kutyák, mint amilyen a francia és angol buldog, valamint a mopsz átlagosan három-négy évvel kevesebb ideig élnek, mint más kutyák, és gyakran előfordul, hogy a felnőttkort sem érik meg. A koponya kóros megrövidülése az agy torzulásával, gömbölyűbbé válásával is együtt jár, azt azonban eddig nem lehetett tudni, hogy mindez milyen hatással van az agy működésére. Az ELTE kutatói 92 családi kutya alvását vizsgálták meg EEG-vel. Azt találták, hogy a rövidebb fejű kutyák a vizsgálat ideje alatt többet aludtak a rendelkezésre álló három órában. A több alvás napközben valószínűleg az elégtelen éjszakai alvás pótlása. Az EEG-mintázatok áttanulmányozásakor az tűnt fel, mintha a rövid fejű kutyák megmaradtak volna a kölyökkori alvásmintázatnál.
Elterjedt feltevés, hogy ezeket a kutyákat csecsemőszerű vonásokra szelektálták, ezért nagy a fejük és a szemük, magas a homlokuk, pisze az orruk. „Elképzelhető, hogy a kutyák csecsemőszerűségre szelektálása részben az agyműködésüket is infantilizálta” – közölte Kubinyi Enikő, a tanszék egyetemi tanára, de ez egyelőre csak egy merész feltételezés.
Tudományos eredmények bizonyítják, hogy néhány kutya képes kutyajátékok százainak nevét megtanulni. A szintén a Scientific Reportsban megjelent új tanulmányban az ELTE Etológia Tanszék kutatói új megvilágításba helyezik e kivételes kutyák jellemzőit. Olyan kutyát kerestek, amelynek megvan ez a képessége – végül kilenc országból 41 kutyát gyűjtöttek össze. „Meglepő módon a legtöbb tulajdonos arról számolt be, hogy nem szándékosan tanították meg kutyáiknak a játékneveket, hanem a kutyák spontán, a gazdákkal való játék során, maguktól jöttek rá arra, hogy egy-egy játéknak mi a neve” – olvasható a tanszéki közleményben Shany Drornak, a kutatás vezetőjének gondolata. A vizsgálatban részt vevő tulajdonosok túlnyomó többségének nem is volt tapasztalata a kutyakiképzésben, és a kutatók nem találtak összefüggést a tulajdonosok tapasztalata és a kutyák azon képessége között, hogy a nevek hallatán a megfelelő játékokat válasszák ki.
„Mivel a szótanuló kutyák nagyon ritkák, eddig csak anekdoták voltak a hátterükről” – magyarázza Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszék vezetője. A tárgynevek megtanulásának ritka képessége az első dokumentált esete a tehetségnek egy nem emberi fajnál. A viszonylag nagyszámú egyed segít azonosítani a kutyák közös jellemzőit, és egy lépéssel közelebb visz bennünket egyedülálló képességük megértéséhez.
Borítókép: Az ötéves texasi nőstény border collie, Basket több mint ötven játékának a nevét tudja (Fotó: Elle Baumgartel)
