Következő mérkőzések
Franciaország
18:002024. június 25.
Lengyelország
Hollandia
18:002024. június 25.
Ausztria

Európa elhízott: a felnőttek több mint ötven százaléka túlsúlyos

Minden hatodik európai elhízott, illetve a felnőttek több mint ötven százaléka túlsúlyos. Európa elhízott, ám az arányok országonként változnak, de hol a legrosszabb a helyzet? Kik a veszélyeztetettek és van-e különbség a férfiak és a nők elhízása között?

2024. 01. 13. 6:50
kövér ember
2108389151 Fotó: New Africa/Shutterstock
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Európában az egészségtelen léptékű súlygyarapodás egyre nagyobb kihívást jelent, hiszen a súlytöbblet komoly közegészségügyi probléma: növeli az olyan krónikus betegségek kockázatát, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegség és bizonyos rákos megbetegedéseknél is kimutatható a hatása. Európa elhízott, amin mindenképpen változtatni kell.

kövér ember
Európa elhízott. Az elhízás a negyedik leggyakoribb halálozási ok. Fotó: Shutterstock

Az OECD 2020-as jelentése szerint a súlytöbblet az EU-ban átlagosan közel három évvel csökkenti a várható élettartamot. A legújabb becslések szerint a túlsúly és az elhízás évente több mint 1,2 millió halálesetet okoz Európa 53 országában. Az Egészségügyi Világszervezett (WHO) „European Regional Obesity Report 2022” jelentése szerint – erről az euronews.com számolt be – az elhízás a magas vérnyomás, a táplálkozási kockázatok és a dohányzás után a negyedik leggyakoribb halálozási ok, az összes halálozás több mint 13 százalékáért felel.

A testtömegindexet (Body Mass Index, BMI) tartják az elhízás leghasznosabb mérőszámának a felnőttek esetében, ha csak a testsúlyra és magasságra vonatkozó adatok állnak rendelkezésre. A BMI-t a következőképpen számolják: a kilogrammban mért testtömeget osztják a méterben megadott testmagasság négyzetével. A számítás 18 év feletti nők és férfiak esetében alkalmazható. A BMI normál tartománya 18,5 és 25 közé esik, a 18,5 alatti érték soványságot, 25 feletti érték pedig súlytöbbletet jelez. A 25 és 30 közötti BMI-érték esetén túlsúlyról, 30 fölött elhízásról, 40-es BMI-t meghaladóan pedig vészes elhízásról beszélünk. Egy 180 centiméter magas 90 kilogrammos ember BMI indexe például 27,7, azaz a túlsúlyos kategóriába esik.

Az Eurostat, az EU hivatalos statisztikai hivatala szerint 2019-ben az unióban élő felnőttek 44,8 százaléka normál testsúlyú, 52,7 százalék túlsúlyos, 2,5 százaléka pedig sovány volt. A túlsúlyos felnőttek 16,5 százaléka volt elhízott – körülbelül minden hatodik ember –, azaz BMI-értéke meghaladta a 30-at.

A túlsúlyos emberek aránya jelentősen eltér az EU-ban – Horvátországban és Máltán (mindkettő 64,8 százalék) volt a legmagasabb ez az érték. Őket Csehország és Magyarország követi, ahol a túlsúly 60 százalékos vagy afeletti volt. A legkevesebb túlsúlyost Olaszországban (45,7 százalék), Franciaországban (47,2 százalék) és Luxemburgban (48,4 százalék) regisztrálták.

A Magyarországra vonatkozó adatnál rosszabb statisztikát közölt tavaly májusban Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke. A Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy hazánkban a túlsúlyosak és az elhízottak együttes aránya mintegy 70 százalékot tesz ki. Hazánkban a felnőtt lakosság 30-32 százaléka tekinthető elhízottnak. A vészesen elhízottak aránya három-öt százalékra tehető, ami 250–300 ezer embert érinthet. A stressz, a táplálkozási szokások megváltozása és koronavírus-járvány tovább rontotta a helyzetet. Ennek következtében az elhízásban ma már a fiatal felnőttek, különösen a férfiak veszélyeztetettek, de minden negyedik-ötödik gyermek is túlsúlyos vagy elhízott.

Az elhízottak aránya az EU úgynevezett „négy nagy” gazdaságában a következőképpen alakult: Németországban (19 százalék) volt az elhízás aránya, ezt követi Spanyolország (16 százalék), Franciaország (15 százalék) és Olaszország (11,7 százalék). Az elmúlt két évtizedben egyébként egyre több lett az elhízott ember. 2008 és 2017–18 között Ciprus és Magyarország kivételével szinte minden országban nőtt a számuk. A négy északi országban volt a legnagyobb mértékben: Izlandon 6,5; Finnországban 4,3; Norvégiában 4,2; míg Svédországban 3,8 százalékkal nőtt az elhízottak aránya.

A túlsúlyosok aránya az összes vizsgált országban magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél. Az EU-ban a férfiak 60,2 százaléka túlsúlyos, míg a nők 45,7 százaléka. A nemek közötti legnagyobb különbséget Luxemburgban (20,1 százalék) jegyezték fel, ezt követi Csehország (19,2 százalék) és Ciprus (18,6 százalék). A nemek közötti súlykülönbség azonban nem volt jelentős Törökországban (két százalék) és Lettországban (3,2 százalék).

A 75 év felettiek kivételével megállapítható, hogy minél idősebb a korosztály, annál több az adott populációban a túlsúlyosak száma. A 18–24 éves korosztályban volt a legalacsonyabb a túlsúlyosak aránya (25 százalék), míg a 65–74 évesek körében a legmagasabb (65,7 százalék). Ezalól kivétel Dánia, Írország és Svédország, ahol az 54–64 éves korcsoportban volt a legtöbb túlsúlyos.

Az adatok alapján a túlsúlyosak és az elhízottak aránya az iskolai végzettség emelkedésével csökken az EU-ban. 2019-ben az alacsony iskolai végzettségűek körében 59 százalék volt a túlsúlyosak aránya, míg az érettségizetteknél 54 százalék, a diplomásoknál pedig 44 százalék. Kizárólag az elhízottakra koncentrálva a három csoportban 20, 17 illetve 11 százalékos arány adódott.

Borítókép: Európa elhízott. Egyre több a súlytöbblettel küzdő felnőtt (Fotó: Shutterstock)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.