A Magyarországra vonatkozó adatnál rosszabb statisztikát közölt tavaly májusban Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke. A Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy hazánkban a túlsúlyosak és az elhízottak együttes aránya mintegy 70 százalékot tesz ki. Hazánkban a felnőtt lakosság 30-32 százaléka tekinthető elhízottnak. A vészesen elhízottak aránya három-öt százalékra tehető, ami 250–300 ezer embert érinthet. A stressz, a táplálkozási szokások megváltozása és koronavírus-járvány tovább rontotta a helyzetet. Ennek következtében az elhízásban ma már a fiatal felnőttek, különösen a férfiak veszélyeztetettek, de minden negyedik-ötödik gyermek is túlsúlyos vagy elhízott.
Az elhízottak aránya az EU úgynevezett „négy nagy” gazdaságában a következőképpen alakult: Németországban (19 százalék) volt az elhízás aránya, ezt követi Spanyolország (16 százalék), Franciaország (15 százalék) és Olaszország (11,7 százalék). Az elmúlt két évtizedben egyébként egyre több lett az elhízott ember. 2008 és 2017–18 között Ciprus és Magyarország kivételével szinte minden országban nőtt a számuk. A négy északi országban volt a legnagyobb mértékben: Izlandon 6,5; Finnországban 4,3; Norvégiában 4,2; míg Svédországban 3,8 százalékkal nőtt az elhízottak aránya.
A túlsúlyosok aránya az összes vizsgált országban magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél. Az EU-ban a férfiak 60,2 százaléka túlsúlyos, míg a nők 45,7 százaléka. A nemek közötti legnagyobb különbséget Luxemburgban (20,1 százalék) jegyezték fel, ezt követi Csehország (19,2 százalék) és Ciprus (18,6 százalék). A nemek közötti súlykülönbség azonban nem volt jelentős Törökországban (két százalék) és Lettországban (3,2 százalék).




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!