Megint kiderült valamiről, amit eddig egészségesnek hittünk, hogy igazából halálos

Halálos veszéllyel is járhat a gyártási folyamat.

illusztráció Fotó: Shutterstock

Robbanásszerűen terjedtek a különböző fermentált vörösrizs-készítmények (red yeast rice) az 1990-es évektől, mondván, hogy azok természetes koleszterincsökkentők, ezek azonban ma már ismert mellékhatásokkal bírnak, ezért az uniós jogszabályok is korlátozzák a használatukat. Ezt a tényt azonban gyakran sem a fogyasztók, sem a gyártók nem veszik figyelembe. 

Még akkor sem, ha akár halálos veszéllyel is járhat a gyártási folyamat.

Japánban a Kobayashi Pharma gyógyszergyár vörösrizs élesztő étrend-kiegészítőjében egy 2024-es vizsgálatban puberulinsavat, egy kékpenészből származó természetes vegyületet mutattak ki, amelyet összefüggésbe hoztak a koleszterincsökkentést szolgáló vörösrizs-készítmény okozta megbetegedésekkel. A mérgező antibiotikum a fermentálási folyamat során kerülhetett be a rizs mellé. Áprilisig öt halálesetről és több mint 110 ember kórházi kezeléséről számoltak be, és további 680 ember fordult orvoshoz egészségi problémák miatt. Ez és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tiltása sem elég ahhoz, hogy a vörösrizs-alapú készítmények lekerüljenek a polcokról és az online boltokból.

Kelet-Ázsiában egyébként nem újdonság a vörös rizs, ugyanis évszázadok óta ismerik azt a fermentációs eljárást, amelynek során a főtt rizst egy élesztőgomba-fajjal, a Monascus purpureusszal oltják be, és többhetes lassú erjesztésnek vetik alá. Így keletkezik a fermentált vörös rizs vagy vörösrizs-élesztő (red yeast rice). Ezt szárított, őrölt állapotban vagy híg alkoholos kivonatként alkalmazzák ízesítésre, tartósításra vagy különböző ételek, italok színezésére. Egy japán kutató, Akira Endo jött rá, hogy a rizs fermentálásához használatos élesztőgombában megtalálható anyagok képesek gátolni a koleszterinszintézis egyik kulcsenzimét, a HMG-CoA-t (3-hidroxi-3-metilglutaril-koenzim-A reduktáz). Az egyik ilyen anyag a Monakolin-K, ami azonos a ma is használatos lovasztatinnal, a hiperkoleszterinémiára javasolt gyógyszerek alapjával. 

A szintetikus gyógyszerek gyártása 1979-ben kezdődött a hatóanyagból, ezzel párhuzamosan viszont étrend-kiegészítők összetevőjévé is vált.

A gyógyszerészek már ekkor nehezményezték, hogy bár a Monakolin-K vényköteles hatóanyag, étrend-kiegészítő formájában mégis bárki számára korlátlanul hozzáférhető. 2011-ben az EFSA ezért úgy döntött, hogy a vörös rizst tartalmazó étrend-kiegészítők esetén maximálisan 10 milligramm/nap dózisban engedélyezi csak a forgalmazást. Ez a rendelkezés azonban akkor még figyelmen kívül hagyta a fogyasztói kockázatokra vonatkozó adatokat, pedig számos kutatás bizonyította, hogy a fermentált vörös rizs mellékhatásai hasonlóak a lovasztatinéhoz, tehát ugyanúgy okozhat gyógyszeres interakciókat, és gyakori a citrinin jelenléte is a termékekben, 

ami hosszú távon vese- és májkárosodást okozhat.

A kutatási eredmények hatására az EFSA 2022-ben felülvizsgálta korábbi döntését, és a beviteli értéket 3 milligramm/nap mennyiségben maximálta a mellékhatások elkerülésére – ezek: puffadás, gyomor- és izomfájdalom, illetve rhabdomyolysis, azaz a vázizomzat károsodásával, szétesésével, pusztulásával járó megbetegedés –, hasonlóan a vényköteles gyógyszerekhez. Ennek eredményeként ma már a fermentált vörös rizst nem lehet koleszterinszint-csökkentő termékként forgalmazni, a megengedett adagolásban viszont étrend-kiegészítőként nem tekinthető hatásosnak a koleszterinszint csökkentésére.