A kedves szavak ereje

Bizonyított tény, hogy a kedves szavak és a mosoly olyan hatású, mint amikor kisüt a nap.

A minap végre kisütött a nap, megfigyeltem, hogy sok ember felemelte a fejét a fény felé. Már nem kabáttal összegubancolódva, földre szegezett tekintettel igyekeztek valahová, hanem lassítottak, és olyan is volt, hogy valaki mosolygott. Szerintem még a metróban, csúcsforgalomban is gyakrabban hangzott el az a varázsszó, hogy „elnézést”. Valahogy létrejött egy békésebb, kellemesebb létezési állapot, amiben mindnyájan lubickoltunk.

Hát nem fantasztikus? Ezt tenné a fény? És ennek a hiányát a szürkeség? 

A viselkedéstudomány sokat foglalkozik ezzel a jelenséggel, miszerint az univerzumban minden mindennel összefügg. Mi, emberek nem vagyunk elszigetelt lények, akik az evolúciós elmélet szerint folytonos küzdelem árán győztünk, és – dr. Bruce Liptont idézve – megnyertük az evolúciós lottót. 

Tehát részei vagyunk a nagy univerzális energiamezőnek, amely hat ránk és mi is hatunk másokra. És ami fontos, ez a kölcsönhatás befolyásolja a személyes életünket, életterünket. 

Biztosan megtapasztalta már mindenki, hogy amikor belép egy irodába vagy egy addig ismeretlen térbe, azonnal jelez valamit a teste, például azt, hogy milyen kellemes itt lenni. Pedig nem gondol konkrétan a bútorokra, a lámpákra, csak érzi, hogy jó volt megérkezni. Ez a „hazajöttem” érzés önt el akkor is minket, amikor hosszú útról megérkezünk vagy visszatalálunk a régi szülői házba. 

Jelzem, az utóbbi esetben van ennek egy fontos feltétele, mert csak akkor van ez a kellemes élményünk, ha voltak ott szerethető emberek, akik minket is szerettek. És vannak emberek, akikkel ha találkozunk, akkor perceken belül feszültek leszünk, és többször az óránkra nézünk, siettetve az időt, várva a szabadulást. Vannak helyek, ahol nem tudunk jól aludni, beszélgetni, pedig nem tudjuk megnevezni az okát.

Képzeljünk el egy kísérletet: két ember azonos magasságból, azonos formájú és súlyú követ dob ugyanabban a pillanatban a vízbe. A vízfelület elkezd fodrozódni, miniatűr hullámok keletkeznek. A hullámok a mozgásban lévő energiát jelentik, és azon a ponton, ahol a két hullámkör összeér, összefonódik a két energiamező.

Az összefonódott hullámok észrevehetően nagyobbak, mint külön-külön voltak (konstruktív interferencia).

 A párkapcsolatokban, családokban ez szembetűnő. Vannak vidám, nevetős, beszélgetős családok, és vannak harcos vagy éppen szorongó közösségek, akikkel nem jó együtt lenni, mert rossz a hangulat. Ha rossz a hangulat, akkor az idegrendszerünk figyelmeztet a kialakult hangulattal a veszélyre. Hogy veszélyben vagy, mert ha sokáig maradsz ennek az embernek a közelében, akkor megbetegedhetsz. 

Igen, vannak mérgező családok és vannak mérgező kapcsolatok. Vannak megbetegítő terek és szervezetek. Ezeknek, ha akarjuk, ha nem, átvesszük az energiáját. Menthetetlenül belekerülünk abba az energiamezőbe. A napokban találkoztam egy emberrel, akinek a szakmai szolgáltatására lett volna szükségem, és az első pillanattól feszült voltam, kellemetlen érzés öntött el, pedig az illető szakmaisága patent volt. Este átgondoltam, és tudtam, hogy nem passzolunk, nem szeretnék vele dolgozni. Másnap ugyanabban az ügyben találkoztam egy újabb emberrel, aki mosolygott. Feloldódott a feszültségem, beszélgettünk, mosolyogtunk. Jó volt együtt lenni és tudtuk, hogy a kapcsolatunk folytatódni fog. Kedves szavakat mondtunk egymásnak. 

Bizonyított tény, hogy a kedves szavak és a mosoly olyan hatású, mint amikor kisüt a nap. 

A sejtjeink is fényben fürödnek, több lesz az örömhormon a szervezetünkben és boldogabbnak érezzük magunkat. Ha boldogabbak vagyunk, akkor van motivációnk élni, alkotni, dolgozni. És újabb kedves szavakat kiejteni. Így könnyebben kapcsolódnak hozzánk mások, és közösen létrehozunk egy olyan energiamezőt, ami frissít, bátorít, megvigasztal és ami a legfontosabb, egyensúlyban tart. 

Érdemes bőkezűen bánni a kedves szavakkal!