Száz százalékos táppénz, a családi pótlék megemelése és a nyugdíjasok támogatása – ezeket a kívánságokat sorolta a minap a parlamentben a DK-s Varju László, miközben a kormányzatot ostorozta a válság ellen hozott intézkedések szerinte elégtelen jellege miatt. Felszólalásával a Gyurcsány-párt egyik erős(nek gondolt) embere természetesen üzent a széles nyilvánosságnak, az üzenet pedig az volt, hogy válság idején három dologra okvetlen költeni kell: táppénzre, családi pótlékra és a nyugdíjakra. Lehet persze másra is, például a munkahelyek megtartására és segélyre, de erre a háromra mindenképpen kell.
Nagyon érdekes ez, mert ha a válság ellen e juttatások emelése a legjobb módszer, akkor Gyurcsány Ferenc és strómanja, Bajnai Gordon, vajon miért nem ezt csinálták 2008-ban és 2009-ben? Merthogy nem ezt csinálták 2008-ban és 2009-ben. Ehelyett az akkori balliberlis kormány befagyasztotta a családi pótlékot, a táppénz pedig tíz százalékkal apadt. Emellett megszűnt a 13. havi nyugdíj, megváltozott a nyugdíjszámítás módszere, eltolták az aktuális nyugdíjkorrekciót és 62-ről lépcsőzetesen 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt. Utóbbiakat nyilván csak azért, hogy támogassák a nyugdíjasokat.
Kívülről nehéz eldönteni, hogy Varju Lászlót mi mozgathatja. Vajon azt hiszi, hogy senki nem emlékszik arra, mit csináltak Gyurcsányék? Esetleg arra gondol, hogy mindegy mit mond, úgyse figyel rá senki? Talány. Az ugyanakkor biztos, hogy szavai képesek emelni a vérnyomást.
Akinek alacsony a vérnyomása, hallgasson Varju Lászlót! Csak ne vigye túlzásba. Lehetnek mellékhatások.
