Az egyébként is örömtelen ellenzékieknek egy fogas találós kérdés: melyikük a hitelesebb? A háromnapi villámlátogatás eredményeként Magyarországot szörnyű helynek leíró LIBE bizottság vagy a volt amerikai nagykövet, aki két évig gyűjtögette nálunk személyes benyomásait? A sokat látott ember szerint itt demokrácia van, az ország gyönyörű, virágzik a gazdaság és mifelénk minőségibb az élet, mint sok nyugati országban. (Igaz, a nagykövet viszont nem támaszkodott a hazáját hőn szerető Donáth Annánkra.)
David B. Corstein tapasztalt diplomata, sikeres New York-i üzletember a napokban az amerikai Newsmax című konzervatív lapnak összegezte magyarországi tapasztalatait. A pozitív képet sugárzó beszámoló hidegzuhanyként érheti a ballib pártokat és híveiket. Ahhoz szoktak ugyanis, hogy Amerika felől nekik mindig kedvező, támogató hátszél fújdogál. És most tessék! Néhány hónappal a jövő évi választások előtt egy elismert tekintély dicséri a tengerentúlról Orbán Viktort!
Ez felháborítóbb, mint valami cserbenhagyásos gázolás. Már az USA sem a régi. Ráadásul a volt nagykövet véleményét erősíti, hogy nálunk egyre több fiatal pár örvendezhet a családtámogatás előnyeinek és zord időben sem nagykabátban, sállal, kesztyűvel a kezünkön nézhetjük a tévécsatornák tudósításait a Nyugaton éppen végigsöprő brutális gázáremelésekről. (Egy átlag hazai lakás évente hozzávetően 185 ezer forintot költ háztartási energiára, ha a nyugati ármozgást követnénk, ez a költség mostantól több mint 400 ezerre ugrana.)
A Karácsony Gergely-féle villamos nem csupán az önértékelési gondokkal bajlódó főpolgármestert csapta el, hanem leküldte az egész zagyvalék koalíciót. Most Kosztolányi Dezső kerekek alá került gyalogosaként érezhetik magukat, ahogy a Mint aki a sínek közé esett… című versében írja: „vad panoráma, rémes élvezet”. E baleset nyomán néhány balra szavazónál bizonyára éppen most esik le a tantusz: kár, hogy két éve az indulatoknak engedve nem a józan eszükre hallgatva szavaztak Tarlós ellenében egy magas, karcsú, de a vezetésben törpe biciklistára.
A kormány kritikáját – más fogás híján – az önnön erkölcsi fölényük magasságára építő ellenzéki pártok híveit most a hamarosan érkező nyugdíjprémium hozza nehéz helyzetbe. A minden korosabb honfitársunknak járó 80 ezer forint ugyanis nyilván lopott pénz. A „tolvaj banda” harácsolta össze. Ennek a pénznek szaga van! Akihez a postás novemberben csenget, a bűnpártolás vétkébe eshet. Cinkosává válik a kétharmados, ám enyveskezű jobboldali kormánynak. Ha a ballib érzelmű nyugdíjas nem akar az orgazdaság vádja alatt roskadozni, a piszkos pénzt küldje vissza az általa gyűlölt feladónak.
Ez a karakán gesztus egyben hitvallás lehet a baloldal – bárki legyen is az – leendő miniszterelnök-jelöltje mellett. Gondoljátok meg, proletárok! De van más megoldás is. Itt az idő a porlepte értékítéletük felülvizsgálatára. Egy kis önkritikával szembesülhetnek vele: az irigység táplálta gyűlölet valójában rejtett elismerés. Annak is szólhat, hogy a kormány a koronavírus-járvány alatt is nagyot ment, ezért minden várakozáson felüli, akár nyolcszázalékos is lehet idén a gazdasági növekedés.
Miközben a karaván önbizalomtól megerősödve halad, Brüsszelből ebek csaholása hallik. Gwendoline Delbos-Corfield, a LIBE bizottság bájos vezetője éppen a magyar jogállamiság helyzetén őrlődik, itthon pedig ezalatt megkezdődtek az október 23-ai gyurcsánytalanító Békemenet előkészületei. Provokátorok kíméljenek, de a tömegbe várják a szalámiszeletelő DK-ból kijózanodott jó szándékú honpolgárokat is.
A borítóképen: Gwendoline Delbos-Corfield francia európai parlamenti (EP) képviselő, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport alelnöke, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) tényfeltáró delegációjának vezetője sajtótájékoztatót tart az EP budapesti irodájában 2021. október 1-jén
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
