Sokkot kaptam, amikor a kilencéves keresztlányommal beszélgettem telefonon. A dolog onnan indult, alig várja, hogy már fizikát, biológiát és kémiát tanuljon, pedig humánból is jó. Gyerek, csacsogtunk. És aztán kibukott belőle, hogy lány osztálytársainak egy része szerint szerelmes minden fiúba. (Ezzel nincs is baj.) A csajos csapat másik fele pedig azzal vádolja, hogy leszbikus, mert csak fiúkkal spanol.

Ismétlem, kilencéves kislány. Leszbikussággal vádolják. Nem is tudja, nem is kellene tudnia, hogy ez mit jelent. Az édesanyja és én is inkább fiúkkal barátkoztunk gyerekkorunkban, mégsem lettünk leszbikusak.

A keresztlányomnak két lánytesója van. A szülei elmagyarázták, hogy ez mit jelent, és azt kérték tőle, engedje el. Ne legyen dühös, pedig én tuti, a keresztlányom helyében, lepofoznám a zaklatókat. Ő jó gyerek, nem bánt senkit, én is azt kértem, nézzen át rajtuk. Persze, ilyenkor jön a kérdés, hogy jut be ez a szó egy általános iskolába? Liberális szülők ? TikTok? Kiderült, hogy az egyik gyermek, szintén kilencéves, éjjel meztelen fotókat, videókat készít magáról, és feltolja a közösségi oldalakra. Rommá sminkelve jár iskolába, a szüleit ez nem érdekli. A pedofilokat biztosan. A pedagógusok nem tudnak mit tenni, ha a szülő megengedi, hogy kilencéves gyermeke felnőttnek érzi magát. Pedig jól szituált, gazdag családról beszélgetünk. Ezt akarjuk? Ez kell? A propaganda idáig jutott. És ez még csak a kezdet.

Borítókép: Illusztráció (Foto: Europress/AFP)

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!