A magyar vendéglátás minőségelvű megújulásának (lásd még: gasztroforradalom) első számú iniciátoraként mondhatni az egész szakma elfogadja Molnár B. Tamást és az általa megalapított Magyar Gasztronómiai Egyesületet (MGE), mely a kétezres évek elejének legjobb séfjeit, vendéglőtulajdonosait illetve a magyar vendéglátás jövőjéért felelősséget érző értelmiségieket tömörítette, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül. A szervezet krédóját a kulináris charta rögzítette, melynek minden sora ma is érvényes. Időközben a magyar vendéglátás elit csapatát is elérte az osztódás, de ez semmit le nem von Molnár B. Tamás és az MGE érdemeiből, következességük, tántoríthatatlanságuk egy „sőtöt” is megérdemel.
Az MGE a Budai Gourmet fesztiválon a 2010-es évek elején saját sátorral volt jelen, ahová több esetben is a magyar gasztronómiai hagyományt mindenféle átértelmezés nélkül, a maga ősi valójában fenntartó embereket hívtak meg. Itt volt alkalmam megismerkedni Csontos Györggyel, a karcagi birkafőző fesztivál többszörös bajnokával, illetve az érsekcsanádi Rév csárda csapatával, akik úgynevezett „halászos halászlével” örvendeztették meg az MGE tagságát és vendégeiket. E halászlékészítési módszert egyébként később Borbás Marcsi Gasztroangyal című műsorában is megismerhettük.
Szóba került, hogy a Rév csárda alapítója, Tinusz Gábor a bezdáni Pikec csárdából hozott halászlé főzőmestert, s azóta az ott megmaradt technológiát képviseli „Belső-Magyarországon”. A Rév csárda meglátogatása után vettem tervbe, hogy az „ősforrást” is felkeressük, ami sikerült is tavaly ősszel.
Bezdán Zombor vonzáskörzetében, attól nem egészen húsz kilométerre, északnyugatra fekvő, közel ötezer lelkes, ma is két harmados arányban magyarok által lakott település. Itt torkollik az I. Ferenc király nevét viselő csatorna a Dunába, mely nem azonos a népszerű irredenta dalban megénekelt Ferenc József-csatornával, mely ennek csak egy kisebb leágazása. A települést egy kis híd köti össze a Horvátországhoz tartozó Kiskőszeggel.