Szálka névre hallgat, ami sajátos névválasztás, személyes ismerőseim között több is van, aki szálkaiszonya miatt nem eszik pontyot, ami talán a legalkalmasabb hal a halászlékészítésre. De sebaj, akik rutinnal kezelik a szálkaproblémát és halrajongók, aligha fognak a névtől megijedni.
A beltér igényes, trendi, a kiszolgálás jól szervezett, udvarias, kedves.
A halászlé durvára passzírozott, a hal friss benne, egy cseppet túlment, de így is élmény volt enni, a lé tetején épp annyi szép színű zsiradék úszott, ami mind esztétikailag, mind ízhatás szempontjából emelni tudott az élményen. Kóstoltam a haltepertőt is, ami pazarul tálaltak, maga a tepertő nem adta az elvárt ropogósságot, alighanem pihent sütés után mielőtt tányérra került volna. A haltepertő ezt az eljárásmódot nem honorálja. A juhtúrós sztrapacska remek volt, ízre, állagra egyaránt. A liofilizált málnával megszórt, édesített tejfellel tálalt, kifogástalan állagú, jó ízű túrógombóc a műfaj egyik csúcsát jelentette.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!