Étterem a Balaton édenkertjében

Ha a kilátás lenne egy magyarországi éttermi toplista összeállításának alapja, akkor a Balaton környékiek tarolnának.

Ha a kilátás lenne egy magyarországi éttermi toplista összeállításának alapja, akkor a Balaton környéki egységek tarolnának. A Bock Balaton, a Szent Orbán Étterem helyén nyílt Szőlőhegy bisztró, a Laposa borterasz, a Majtényi présház a déli parton, hogy csak párat említsek, nemcsak konyhájukkal nyűgözik le a vendéget, hanem a rabul ejtő panorámával is. Ezek közé tartozik a Folly Arborétum étterme, ahol nemcsak a kilátás lélegzetelállító, hanem a szűkebb környezet, a gondozott, rendezett, csodálatos növényvilág is. Találóan nevezi a hely honlapja az arborétumot „a Balaton édenkertjének”.

Az étterem beltere kifejezetten hangulatos: hajópadló, belső gerendázat, hatszögletű, fából készült asztalok, diszkrét fények. Mi kihasználtuk a májusi jó időt, és a teraszon ültünk le. Az épület két oldalán is elhelyeztek asztalokat, mindkét oldalról lelátni a tóra.

Nem állom meg, hogy ide ne szúrjam: teljességgel érthetetlen, hogy csak az ülhet be ide enni, aki megveszi az aznapi belépőjegyet vagy éves bérlettel rendelkezik, még akkor is, ha korábban, akár előző nap már vett jegyet, s megtekintette az arborétumot. De az is életszerű helyzet, hogy valaki csak enni szeretne, mert csak arra van ideje, vagy egyszerűen a konyhára kíváncsi.

Mert a konyha figyelemre méltó a későbbiekben jelzett hibák dacára. Az étlap bizalomgerjesztően szűk, magyar és nemzetközi ételekre épül. Az általunk rendelt fogásokon kívül kínálnak többek között füstölt kacsamellet édesköménysalátával, angus-tatárt friss zöldekkel és kovászos kenyérrel, marhagulyást, sertésszüzet érlelt sonkával, burgonyapürével, medvehagymával, sült színes répával, Folly krémest fenyőmaggal és sóskaramellás sajttortát.

Az itallap erénye a kommersz italok teljes hiánya. Kérhetünk helyben készült szörpöket, hétféle Folly bort palackra vagy decire, kávékat, teákat, forró csokoládét, forró karamellt és forralt bort.

Az árak jellemzően értékarányosak. Előételek 2900 és 3200, levesek 1500 és 1900, főételek 3200 és 5400, desszertek 1050 és 1350 forint között kaphatók.

A húsleves remek, mély ízű, benne jó tartású zöldség, hús és házinak tűnő, optimálisan hőkezelt, kellően feszes cérnatészta. A zsenge zöldborsóleves ízre, állagra megnyerő, ötletes betét a hajdinaropogós.

A harcsafilét marinálás előtt kirántják, ez egy vitatható, de létező tradíció, a műfajon belül az általunk kapott variáns meggyőző volt, a hozzá adott kevert saláta izgalmas, vibráló, jó alapanyagokból készült, kellő fantáziával, megfelelően dresszinggel. (Soha nem fogom egyébként megérteni, hogy minek kell marinálás előtt a halat kirántani, majd a panírt, aminek a ropogósság az erénye, megpuhítani.

Tény, hogy e megoldásnak Erdélyben és a Kárpátokon túl egyaránt számos híve van, készítik házilag sokfelé, szűkebb pátriámban, a Bánságban és a Partiumban is, pontyból, harcsából, makrélából s egyéb halakból. Belső-Magyarországon sem ismeretlen e módszer, erről szól Széll Tamásnak is az egyik videója, de számos idevágó, a rántást-marinálást egyszerre kultiváló magyar nyelvű recept elérhető népszerű gasztrooldalakon.)

Kérésre kiváló, a kézműves kovászos pékségek termékeivel vetekedő, helyben sült kenyeret kapunk, ez hatalmas jó pont.

S akkor jöjjön a legkényelmetlenebb ténymegállapítás, amit örvendenék, ha nem kellene megfogalmaznom: a roston sült fogas teljesen száraz, szaftosság – a hal egyik fő erénye kellene legyen – nyomokban sem fedezhető fel benne. S nemcsak nekem volt balszerencsém ezzel a fogással, társaságunkból négyen ugyanazt rendelték, mindenkié száraz volt. Egyetlen magyarázat adódik, a többszörös kifagyasztás és visszafagyasztás, akár az üzletben, akár az étterem konyháján. Szinte hihetetlen, de ugyanez a probléma merült fel a mind a rántott, mind a roston sült csirkemell esetében.

A hal mellé adott zöldspárgás árpa-rizottó ellenben jól sikerült, ízletes, kellően krémes, a spárgának tartása van, a csirkemell-steak körete, a sült zöldség élvezhető, nem kiugró. Ízletes volt a zöldségekkel töltött zsenge karalábé. A főételeket a pincészet két remek borával Olaszrizlinggel és Budai Zölddel kísértük. Utóbbi a Kéknyelű beporzó fajtájaként ismert szőlő, de akad néhány pince, melynek működtetői Szeremley Huba nyomdokain járva (aki elsőként palackozott Nemesgulácson termett szőlőből Budai Zöld bort a kilencvenes évek második felében) fajtaborként kínálják. A Follyék által palackba zárt nedű ütötte a mércét.

A desszertfront kifejezetten erős, bár a somlóit galuskát leszámítva nem tányérdesszerteket, hanem cukrászdai süteményeket, főként tortákat kínálnak. A pisztáciás mangótorta remek, íz- és állagjátékok jellemzik, az összhatás meggyőző. A Rákóczi-túróst tarte formában tálalják, az átirat kiváló, látványos és ízletes. Meggyőző volt paleo-étcsokoládé torta is, amit házi főzésű málnalekvárral, áfonyaszemekkel s egy szem málnával fedtek be.

Összességében szerettünk itt lenni, igyekeztünk a jót nézni. Társaságunk következtetése az volt, hogy alighanem véletlenül szaladtunk bele a jelzett gikszerekbe, úgy éreztem, hogy többségünk adna egy második esélyt a helynek.

A képek a szerző felvételei

Elérhetőségek:

Folly Arborétum étterme

Badacsonyörs, Kápolnavölgyi út 25.

Telefonszám: [phone]

Honlap: https://www.folly.hu/

E-mail-cím: [email protected]