Az Etyeki Sörfőzde az egyik azok közül az országban, akik mindig nagy hangsúlyt fektettek a különlegességekre és a minőségre. Maga a főzde 2014–2015 környékén alakult, míg én 2018 nyarán találkoztam először a termékeikkel, amelyek akkor, ha jól emlékszem pasztőrözetlen, palackban utóerjesztett tételek voltak ezek minden előnyével és hátrányával.
A piacon akkoriban jóértelemben kilógtak a csatosüvegekkel és az igényes, egységes formatervezésű címkékkel. Mostanra átálltak meghallva az idők szavát dobozokra, de a termékek minősége és a címkék egyedisége megmaradt.
Söreiket egységesen jellemzi, hogy nagyon jó az erjedésvezetés. Semmilyen oda nem illő mellékíz nincs bennük, hanem a termékeik egységesen harmonikusak, lekerekítettek és finomak. Amelyik közismert kategóriába sorolható közülük az nagyon jól reprezentálja az adott stílust.
Portfóliójukat a kóstolt tételek alapján három kategóriába sorolom. Egyrészt vannak azok a sörök melyek konkrét stílusokba beilleszthető, egységes dizájnú alapszortiment sörök, másrészt jönnek a kvázi kísérleti, modernebb megjelenésű, bátrabb „újhullámos sörök” és végül harmadrészt a Grape Alek tágas családjába sorolható prémium, kizárólag üveges tételek. Ezeken felül vannak még hordóérlelt és egyéb csak üveges formában létező söreik is.
Az alapszortimentbe tartozik az Etyeki IPA, amely noha a honlap szerint West Coast IPA, annyira jól sikerült, hogy elsőre simán elkönyveltem magamban tradícionális angol IPAnak. Érdemes lenne ezt a tételt angol élesztőtörzzsel, kicsit neutrálisabb komló mellett is kipróbálniuk.