Bátor kísérletezéssel az elsők közül a piacvezető méretig: a Monyo Brewing

A 2010-es években alakult kisüzemi sörfőzdék esetében egészen különböző üzemméretekkel találkozhatunk. Voltak főzdék, amelyek alulról építkezve lassan, folyamatosan nőttek együtt a piaccal. Mások már az alapításnál jóval nagyobb kapacitással indultak, bízva a sikeres jövőben, amelyet idővel megszolgáltak, vagy amelyből idővel lejjebb kellett adniuk. A Monyo Brewing alulról építkezve a semmiből indult 2014-ben és mára az ország legnagyobb kisüzemi sörfőzdéjévé vált. Cikkünkben bemutatjuk a Monyo történetét a kezdetektől a 2020-as években várható, és már megalapozott sikertermékeikig.

Fotó: Csaba Zsarnowszky

Tehát különböző sörfőzdék különböző értékű/méretű üzemmérettel kezdték meg a működésüket, voltak, amelyek folyamatosan növekedtek, mások időközben adtak le a korábbi méretükből. A fő különbség ezen üzemek között mégis két dologban foglalható össze, ha a Monyóra koncetrálunk. 

Egyrészt a Monyo üzemméret-növekedése a leggyorsabb, ők három év alatt nőttek talán a piac legnagyobbjává, illetve ők pont a koronavírus tetőzésénél költöztek az újonnan létesített, már-már sörgyár méretű telephelyükre.

Nem volt a növekedésük alaptalan, hiszen a 2010-es éveknek egyértelmű nyertesei voltak. A cég eredménye 2019-ig pozitív volt, a profit a kezdeti szerény 47 ezer forintról kúszott fel 42 millió forintra, ugyanakkor a koronavírus első éve 43 millió forintos hiányt, a második éve a már új üzem nagy befektetései révén 240 milliós veszteséget teremtett meg. 

Forrás: Monyo Sörfőzde

Ugyanakkor az vitathatatlan, hogy a koronavírus és most az energiaár-emelkedés a lehető legrosszabbkor jött az üzemnek. Erre világít rá az értékesítés nettó árbevételének alakulása, mely 2014–2018 között 3–178 millió forint között mozgott, majd 2019–2021 között 245–263–287 millió forintot tett ki, azaz a cég termékei iránti kereslet ugyan növekedett, de sokkal lassabban, egy ellaposodó görbe mentén, miközben a cég mögötti beruházás majdnem exponenciális mértékben nőtt. 

Az értékesítés ütemének lassulása mögött egyértelműen a kereslet megcsappanása áll, hiszen a főzdének korábban lényegében abból volt profitja (mint minden üzemnek), hogy árrést tudott realizálni a sörre költött költségek (alapanyagok, bérek stb.) és az összes eladott sör bevétele között, azonban 2021-ben annyira visszaesett a kereslet, hogy alig haladta meg az abban az évben alapanyagra költött költségek összegét Máshonnan nézve, a főzde rajongótábora nem nőtt a beruházással egyenes arányban, hanem szinte stagnált.

A Monyo válságra adott reakciói ugyanakkor a nagy elődöket idézik. Az első- és a második világháború alatt is hasonló problémával találta magát szembe a hazai sörgyártás, azaz rendelkezésre állt egy modern, fejlett üzem, de megcsappant a kereslet a termékek iránt, illetve nehézkessé vált bizonyos alapanyagok beszerzése.

Az első világháború alatt gondolhatunk arra, hogy 1916. szeptemberétől tilos volt malátát előállítani, napjainkban pedig az energiához való hozzáférés jelent gondokat, amely lehet áram, gáz vagy üzemanyag. Válságkezelési stratégiája volt például a Kőbányai Polgári Serfőző Rt.-nek 1918 körül, hogy megépítette a Szent István Tápszerművek Rt.-t, mellyel később egyesült is és kifejezetten maláta alapú tápszereket gyártottak. Másik válságra adott reakciója volt később a Dreher-csoportnak, hogy oldallagos iparágakba fektetett, így beindította a csokoládégyártást, az egyéb szeszes italok gyártását, illetve bevásárolta magát például a szállodák és hotelek révén az értékesítés legkülönfélébb csatornáiba is.

A Monyo szemmel láthatóan hasonló válságkezelést választott, hiszen termékeik között szerepel már a sörelőállítás melléktermékeire alapozott kenyérgyártás vagy éppen az üzem adta lehetőségekkel élve az üdítőitalgyártás is. Ugyanakkor a sörfőzésen belül is beleállt az üzem az innovációba. Itthon például kevéssé ismertek még a grape ale-ek, a Monyo azonban máris nagy tételben állt bele a legkülönfélébb hazai borvidékek és a sör ötvözésébe. 

Forrás: Monyo Sörfőzde

Az, hogy ezt teszi a Monyo, egyébként nem egyedülálló, egy másik piacvezető, a Szent András Sörfőzde is kikacsintott a kapcsolódó iparágakra, így az üdítőitalok és a ciderek világába, de felhozhatjuk akár a Mad Scientistet is, akik ugyan nem a válság hatására, de évek óta készítenek például mézsöröket.

Két gondolatban foglalhatjuk össze tehát a cég helyzetét. Egyrészt, mint minden főzdének, így a Monyónak is megvan a saját fogyasztói/rajongói köre, amely az üzemméret növekedéssel nem nőtt egyenes arányban; másrészt a főzde a befektetés megtérülése reményében, ahogy tették ezt az alapítók 2014-ben, nem kevés kockázattal áll bele olya projektekbe, amelyekben egyedülállók, és amelyek, akár a craft üdítőitalok, akár a grape ale-ek, a jövőben sikertermékek lehetnek – azonban a Monyónak kell megfizetnie annak a költségét, hogy ezen piacok itthon kiépüljenek. Ugyanakkor az, hogy a Monyo már most Mexikótól Kínáig jelen van az exportpiacokon, nagy előnyöket jelenthet, csak ki kell bírni addig, amíg a várható recesszió véget ér.

A termékpalettát tekintve rendkívül változatosak a Monyo sörök. Ami először magával ragadja az embert, az a címke, amely egy nagyon egyedi, színes kavalkád. Nem annyira elvont, mint a Fehér Nyúl címkevilága, de nem is annyira letisztult, mint, amilyen például a Szent Andrásé vagy a Pannonhalmi Apátságé. Én a magam rendszerező agyával inkább utóbbit szeretem, de például a feleségem teljesen oda van a Monyo-címkékért, és még sokan mások a piacon, hiszen vannak, akik még magukra is tetováltatták.

A cikk megírásához a főzdétől kapott és kóstolt sörök egészen kiválóak. Érződik rajtuk, hogy az üzem nem véletlenül mert belevágni a méretbővítésbe, ugyanis a sörfőzési szakértelem nagyon jól tükröződik az elkészített termékeken. Mind a receptúra, mind a kivitelezés fantasztikus. Üdítők közül a hidegkomlózott savanyú meggyet és az eper-lime limonádét kóstolhattam. Mindkettő magasra teszi a mércét, és kiváló választás lehet annak, aki minőségi üdítőitalt keres.

A sörök tekintetében az angol IPA pontosan azt hozza, amit hoznia kell. Finom, karamelles észteresség és malátásság, egy hosszan tartó, de egyáltalán nem bántó keserűséggel, amely tipikus angol komlókat sejtet a háttérben, talán Fugglest, East Kent Goldingot, vagy Bramling Crosst. 

A NEIPA pazar, harapnivaló keserű hab, édes búzamalátás lecsengéssel; szinte semmi keserű, ellenben nagyon finom komlós aromával. A frissen megjelent Hazelnut Stout, ami egy törökmogyorós stout, megigéző fekete testtel és habbal jelenik meg a poharunkban, ellenálhatatlan mogyorós illattal és nagyon finom, száraz, igazi stout kortyérzettel. Annyira magával ragadó, hogy még azt is elnézhetjük neki, hogy stoutként nincs benne pörkölt malátázatlan árpa.

Forrás: Monyo Sörfőzde

A kóstolt tételek csúcspontját azonban a grape ale-ek adták. Ez a stílus, amelyet először 2006 körül olasz sörfőzdék alkottak meg, ötvözve az ottani borászati hagyományokat a kisüzemi sörfőzéssel, 2016-ban kezdett elterjedni más régiókban, így a magyar vidéken is. A Monyo nagyon jó érzékkel nyúl a stílushoz, amely mesterien ötvözi a borokról és sörökről alkotott asszociációinkat. 

Míg a Sleepy Fox fantázianevű Red Grape Ale inkább egy hosszúlépés vagy viceházmester hangulatát idézi, és kvázi a fröccsöt kapcsolja össze a sörrel, a Terroir sorozatuk igazi nehézpályás versenyzőkből áll. Míg előbbi a piacon látható dobozos fröccsöknek méltó versenytársa, addig utóbbiak kiváló hidat képeznek a boros világból a sörös világ felé nyitni akarók számára. 

A Terroir sorozatból most a balatonboglári Sauvignon Blanc musttal az azonos bor által visszahagyott hordóban érlelt tételt kóstolhattam, amely üveges megjelenésével és a felhasznált anyagokkal is a prémiumtermék látszatát kelti, melyet az üveg beltartalma csak megerősíteni tud. Ez a fajta grape ale, amely ötvözi a magyar borászat és a kisüzemi sörfőzés hagyományait, olyan ízeket hordoz magában, amely tulajdonképpen a magyar „belga sörök” világa lehet hosszútávon. 

Ahogy egy Orvalt, vagy más speciális németalföldi sört is inkább kóstolgatva fogyaszt az ember, úgy ezt a sört is ízlelgetni kell, és csak lassan szabad megismerkedni vele. A sör és a bor ilyetén való házasítása még idegen lehet az ízlésünknek, de véleményem szerint az ilyen tételek meghatározhatják a 2020-as évtized hazai söriparát.

A Monyo, amely mindig a bátor kísérletezésről és kifogástalan minőségről volt ismert, a kóstolt tételek alapján jól kiismerte magát az új üzemben, mert kiváló minőségű termékeket készít, amelyek a fényes jövő ígéretével kecsegtetnek. Bízzunk benne, hogy a gazdasági recesszió nem fogja túlzottan megtépázni a hazai kisüzemi iparágat, és hamarosan láthatjuk, ahogy a Monyo is megtalálja azt a keresletet, amely mellett profitábilisan tud minket megajándékozni a remekeivel. 

A szerző közgazdász, sörfőző, a Sördoktor Youtube csatorna alapítója

Borítókép forrása: Monyo Sörfőzde