„Jó boroknak szép hazája, Erdély” címmel írt hiánypótló monográfiát a 2015-ben eltávozott Csávossy György, az egyik utolsó erdélyi polihisztor. A cím szinte kínálja magát a parafrázisra. „Erdélyt” cserélhetjük Kárpát medencére, de akár Felvidékre is. Különösen miután meglátogattuk a Párkányban tavaly nyitott Borok házát, ahol 32 felvidéki magyar pincészetnek több, mint 200 borát kóstolhatjuk, illetve vásárolhatjuk meg.
Egyelőre hétvégén vannak nyitva, pénteken és szombaton, 17 és 22 óra között, de azt tervezik a tavasszal mindig megugró idegenforgalomra való tekintettel, hogy a közeljövőben ezt az idősávot szélesíteni fogják, a szerdától szombatig tartó intervallumra, s a nyitást is előrehozzák délre. Egyelőre minden hétvégére esik egy meghívott borászat bemutatója, a másik napon vezetett kóstolókat tartanak különböző témákban.
A multifunkcionális intézmény lényegét jól összefoglalja a hivatalos honlap: „Borszaküzlet, borbár, borturisztikai központ és boriskola – mindez, és még ennél is több a párkányi sétálóutcán található Borok Háza. (…) A tervezett tematikus borkóstolókhoz, borász-borbarát találkozókhoz, gasztronómiai rendezvényekhez, szakmai előadásokhoz, sommelier-, borismereti és szőlész-borász szakmai képzésekhez, előadásokhoz nagyszerű alapot nyújt a mintegy 150-200 tételből álló bor- és pezsgőválasztékunk, professzionális eszközeink és tágas tereink. Emellett borturisztikai információközpontként is működünk, és szívesen adunk tanácsot a betérő vendégnek, ha szeretne pincetúrán részt venni, egy-egy borászt vagy pincefalut meglátogatni.”
A Borok házát a negyven tagot számláló Szlovákiai Magyar Borászok Polgári Társulása működteti, melynek elnöke rovatbeli szerzőtársunk, Geönczeöl Attila, aki a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének elnöke és a párkányi intézmény szakmai vezetője is egyben.
Érdemes megemlíteni, hogy Felvidéken, közelebbről épp Geönczeöl Attila pincéjében házasították a Magyar Összetartozás borát, melybe közel száz Kárpát medencei magyar borász bora került a Trianon rablóbéke századik évfordulóján. Hadd idézzem erről a példaértékű kezdeményezésről annak egyik megvalósítóját, Geönczeöl Attilát: “Czap Sándor bodrogközi bortermelő 2020 tavaszán keresett meg azzal, hogy a békediktátum évfordulójára készítsünk közös bort. Megörültem az ötletnek abban a karanténos időszakban, és úgy gondoltam, a bor nagyszerű szimbóluma lehet a Kárpát-medence borászai, borvidékei egységének, összetartozásának. Néhány levélváltás és videóbeszélgetés során raktuk össze a koncepciót, miszerint 2019-es száraz fehérbort kérjünk be 6-6 palackkal, nem illatos, lehetőleg őshonos vagy „magyarrá vált” szőlőfajtákból a Kárpát-medencei magyar borászoktól. Azért esett fehérborra a választás, mert az minden magyar borvidéken megtalálható, míg vörösbor nem. A kezdeményezés mögé állt a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete és annak társszervezetei. A bort Felvidéken az én pincémben házasítottuk össze. Minden tételt külön-külön értékeltünk, hogy kiszűrjük az esetleges hibás vagy valamiért nem odaillő borokat. 83 termelő bora került be a tartályba, egy hónap „összeszoktatás” után palackoztuk az Összetartozás borát.” (A nemzetegyesítés e szimbolikus akciójáról itt olvashatunk részletesebben.)
