Hop(p)! Szóda?

A komló a sör alapfűszere. Jellegzetes keserű íze, vagy új nemesítésű alfajainak csodás gyümölcsös illata és markáns, gyantás keserűsége alapvetően megváltoztatták a sörkultúrát. Mi történik akkor, ha a komlót nem sörbe tesszük?

Egy kis komlótörténet másképp

A komló növény valószínűleg Belső-Ázsiából származik. Hasonlóan a szőlőhöz, kacsos kúszónövény, még a levelei is hasonlítanak a szőlőlevélre, sőt alapvető betegségei is a peronoszpóra és a lisztharmat. Míg Nyugat-Európában és Angliában még a 15. században is a grut, a sajátos, tájegységenként egyedi összetételű sörfűszer hódított. Az 1516-os sörtisztasági törvényt jóval megelőzve Kelet-Európában már elterjedt volt a komló. A középkori Magyar Királyságban egy 1083-ra datált pannonhalmi oklevélben említik a komló-aszó (zárt komlótermelő völgy) alakban. A szomszédban Vencel, cseh király halálbüntetés terhe mellett tiltotta, hogy az értékes cseh komló ne juthasson külföldre.

Borsodi-Bevilaqua Béla 1931-ben megjelent A magyar serfőzés története című munkájában említi, hogy a komlót a nomád pusztai népek gyógyításra használták, és a keserű főzetet egy idő után nem vízzel, hanem a gabonából főzött vagy mézzel édesített itallal használták föl, így alakulhatott ki a komlózott sör. A középkorban vízhajtóként, emésztési zavarokra, fülgyulladásra is javallották. 

Borsodi azt is hosszasan taglalja, hogy a kinin felfedezéséig még a 19. században is elterjedt volt hazánkban is a váltóláz (malária – rengeteg lecsapolatlan mocsaras terület volt) kezelésére. A komló a sör mellett ma is használatos a kozmetikai iparban és a gyógyászatban, például nyugtató és menopauzás teakeverékekben. A legújabb kutatások szerint pedig xanthohumol-tartalma a rákellenes gyógyászatban is hatékony megelőzésként, illetve kezeléseknél, mert gátolja a rákos sejtek osztódását.

Komló más italokban

A sörpárlatok - akár a megmaradt borok lepárlásakor a brandy – sokszor „sörmentő” akcióként születtek. Ma már sok kis sörfőzde – a pálinka népszerűségét kihasználva – nevesebb pálinkafőzdékben főzeti le a saját különleges sörpárlatát, amelyben megtalálhatjuk az adott sör – búza, IPA, stout – sajátos illat- és ízjegyeit. 

Házilag, csak szűk baráti körnek, kísérletszerűen készült már „hidegkomlózott” vodka is, amit a Tüskevár YouTube-csatorna szerzője, Mikó András zöldes színe miatt is az abszint után Hopsynthnek nevezett el, és kóstoláskor ebben is remekül éreztük a Cascade vagy a Simcoe komlók klasszikus aromáit.

A Hard Seltzertől a hopszódáig

Az amerikai bárkultúrában előkelő helyen áll a vodka-szóda, ami tulajdonképpen egy nagyon egyszerű laza long drink, citrommal ízesítve, és a színtelen, szagtalan vodka miatt nem is látszik, hogy van-e az italban alkohol. Ennek a népszerűségnek a hatására robbant be 2015-ben a Hard Seltzer az italpiacra. Ez egy erjesztett cukorcefréből, sörszerűen készített ízesített ital, általában kukorica és/vagy malátalapból készül. Színtelen, alacsony alkoihol- és energiatartalmú és rengeteg ízesítéssel kapható. 

A Hard Seltzer óriásit ment, még a Covid-időszakban is 10 százalék felett volt a piaci növekedés. Ám a lufi, ha túlfújják, előbb-utóbb kipukkad, már az USA-ban is leáldozóban van a divat, és Európában igazán nem is volt olyan népszerű.

A szódás alkoholmentes üdítők a craftsör-kultúra nemzedékét is próbálják meghódítani. Megjelentek a komlóval is ízesített limonádék és craft drinkek. A Monyo Brewing először hidegkomlózott meggyet készített, majd nemrégen debütált a kávégyümölccsel és fahéjjal ízesített craft kóla, ami a megszokott kólák helyett egy izgalmas új ízt mutat meg. A cascara jellegzetes piros bogyós ízei remekül működnek a kóla édes cukrosságával, és a fahéj pont annyit tesz hozzá a harmóniához, hogy fűszeresen ízes legyen, de még elkerüli a negédes ízesített kávék műanyag érzetét.

Monyo Cascara Cola Forrás: Monyo Brewing

A legújabb trend a hopszóda. Az újvilági komlók jellegzetes citrusos, trópusi gyümölcsillatú aromáit kihasználva készül ez a komlóízű alkoholmentes ital. A legtöbb ilyen hopsoda általában mesterséges aromákkal és valamilyen gyümölcsízesítés hozzáadásával készül, de van néhány olyan sörfőzde külföldön és Magyarországon is, akik csak a komlót és némi citromot használnak az ízesítéshez. Itthon jelenleg három főzde, az Ugar Brewery, a Monyo Brewing és a Szent András Sörfőzde forgalmaz hopszódát. Ez utóbbi kettő termékeit kóstoltuk meg.

A Monyo a komlón és komlókivonaton kívül citromlésűrítménnyel erősíti a citrusosságot. Kellemes, jól iható, könnyű frissítő, amiben a komlóillat viszonylag intenzív, de az ízben csak nagyon óvatosan jelenik meg.

A Szent András Sörfőzde már kétféle hopszódát is készített. Az egyik a közelmúlt divatkomlója, a kókuszos, trópusi gyümölcsös világú Sabro és a japán nemesítésű, enyhén fűszeres, fás, kapros ízvilágú Sorachi Ace komlót használja. Mellé semmilyen plusz aroma nem kerül, csak az eltarthatóság miatt tesznek az italba citromsavat. Ez a változat egy kicsit viszkózus érzetű, natúr ízvilágú szóda, inkább itt is az illatban érezni a komlókat, az íz semlegesebb. A zöldes színhez a főzde mindkét változatban klorofilszármazékokat használ. A sárga címkés másik változat sokkal inkább előtérbe tolja a citrusosságot.

Forrás: Vásárhelyi István – Beer Gastronomy

A citra és a lemondrop komlók az illatban és az ízben is gazdagabban megjelennek. A három kóstolt változat közül talán ez a legutóbbi a legjobb, de rumos, vodkás long drinkekhez, koktélalapként mindhárom kiválóan működhet. 

Hopheadeknek talán még jobban meg kéne komlózni, hogy a keserű is jobban működjön, de a Hard Seltzernél mindenképpen előremutatóbb, izgalmasabb ez a hopszódás vonal. 

Forrás: Vásárhelyi István – Beer Gastronomy

Amit ez az ital 100 százalékban tud, az a komlóíz, az alkohol- és gluténmentesség, és még a vegánok is nyugodt szívvel ihatják. Én azért szívem szerint koktélt kevernék belőle…

Borítókép forrása: Vásárhelyi István – Beer Gastronomy