Május végén rendezték a Budapest Beer Weeket, ahol főleg a menő külhoni főzdék voltak a főszerepben. Ősszel is egymást érik a sörfesztiválok, alig zárta el a csapokat a Belvárosi sörfesztivál, a BPBW-szervezők, Sefcsik Marci (Mad Scientist), Rebák Tibor (Dealbreaker) és Pazinczár Péter (TuffBuzz) a magyar elitet hívják meg, hogy csapoljanak a sörszerető közönségnek. Szeptember 7–10. között irány a Dürer Kert, ahol „fullba tolhatjuk a Kraftot”.
Mi is az a Kraft?
A magyar borok a KGST-éra után viszonylag gyorsan elkezdtek a minőség irányába fejlődni. Hamar megalakult a Pannon Bormíves Céh, majd 2011-ben a biomechanikus gazdálkodók és a természetes bort készítő borászok létrehozták a Terra Hungaricát.
A sörök a rendszerváltás után hosszú ideig komoly lemaradásban voltak. Az első, 2011-es Főzdefeszt volt a nagy áttörés, de a piac még nagyon vegyes volt. A 90-es években alakult sok kisüzemi főzde közül az élelmesebbek már igyekeztek a világos láger, barna láger vonal mellett izgalmasabb söröket készíteni. Megjelentek a gyümölccsel érlelt sörök, elkészültek az első baksörök, IPA-k. A régi vágású kisüzemek próbálkoztak helyt állni az új körülmények között, több-kevesebb sikerrel, sokszor elavult főzdeberendezésekkel. A színvonal így nagyon változó volt, a sörfőzdék söreinek egyes főzetei között is nagy minőségi különbség volt sokszor.

2015-től, a házi sörfőzőkből kinevelődött fiatalabb generáció is megjelent a sörpiacon. Sorra alakultak az új hullámos főzdék, ahol már nem a láger, hanem az ale–IPA–stout hármas mentén készültek a modern szemléletű sörök. Az angol craft beer magyarítása a kézműves sör lett, azonban ahogy más élelmiszereknél, a sörnél sem volt garancia a minőségre, hogy rábiggyesztette valaki a kézműves jelzőt a címkére. Csapnivaló, a stabil nagyüzemi sörök minőségénél jóval gyengébb, sokszor a PET-palackos kiszerelés miatt alacsony karbonációval vagy éppen befertőződve, savanyún érkeztek a fogyasztóhoz a sörök, persze jóval drágábban, mint az ipari darabok. A modern felfogású főzdék egy csoportja elhatározta, hogy a fogyasztók előtt szeretnének úgy megjelenni, hogy ezektől a kókler, rossz söröktől megkülönböztethessék magukat. A kézműves jelzőt eldobták, és bejegyeztették a Kraft védjegyet, amivel új minőségi szintet lépett a magyar kisüzemi sörök kínálata. A Kraft persze nem minden, mégis egyfajta garancia ez a minőségre és a kézműves filozófiára, ami nem a címkén jelenik meg, hanem a beltartalomban és a készítők felfogásában.