A lényeg a tisztaság, határozottság, kellemes benyomás. Szájba véve száraznak kell lennie, de élénknek, gyümölcsösnek, jó savakkal, puha tanninnal. Ha a vörösbor kellemetlenül tapadós érzést vált ki a nyálkahártyán, az semmi jót nem jelent. Lehet ugyan erőteljesebb az összehúzó hatás, de a bor lenyomata, az utolsó érintés a gyümölcs és savak elegyétől kell, hogy jöjjön. Hosszan elnyúló, tartós élvezetet várunk, a szájat betöltő, kiegyensúlyozott borélményt.
Amit meg is kapott az, aki a múlt hétvégén Egerben volt és akár egy mesterkurzuson, akár a Bikavér nagykóstolón számba vehette a jelenlegi kínálatot. Nagy öröm volt számomra, hogy a kóstolt borok zöme megfelelt azoknak az elvárásoknak, amit én magam a bikavérekkel szemben támasztottam az elmúlt években. Sokkal jobb stílus, jobb arányok, tiszta és egyértelmű karakterek, érezhető terroir-jegyek. A legszebb borok fő ismérvei. Ez alkalommal meg lehetett kóstolni a Gárdonyi 100 közösségi Bikavért is 2021-ből. Remek tétel – kiváló vétel. Sík-hegy, Nagy-Eged, Nagy-Eged-hegy – emblematikus darabkái Egernek.
Vélhetően a Teremtő is úgy gondolta: jó helye lesz itt a kékszőlőknek.
A termelők pedig, úgy tűnik, meghálálják, amit kaptak. Mert egyre jobban tudnak élni a lehetőségekkel.
Kezdetben – pontosabban a pártállami-borkombináti időkben – volt a kékfrankos és a festőszőlő. Ez ma már nem számít tabunak, mindenki tudja, hogy az a hatalmas mennyiségű, sajnos zömmel emberi fogyasztásra éppenhogy alkalmas bikavér, ami elhagyta Magyarország területét, ebből készült.
Eger a 90-es évek elején nehezebben talált magára, mint két dunántúli vörösboros vetélytársa.
1995-ös volt az a palack bikavér – mellesleg Thummerer Vilmosé –, amelyik számomra először adott valami mást Egerből, mint addig bármi. Ez a bikavér krémes struktúrájú volt, érett cserzőanyaggal, jó arányokkal és nagyon finom gyümölcsös ízekkel kóstolhattuk. Meglepően sokáig talpon volt, a 2000-es évek elején még bőven benne volt az élvezetes kategóriában. Aztán jöttek a többiek. Gál Tibor 2002-ben palackozott boraira sokan emlékszünk. A legjobb egri dűlők termését – Pajados, Síkhegy, Grőber – lehetett már önállóan és bikavérként is kóstolni. Ezek a tételek új szintre emelték az „egri bikavér” fogalmát. Épp így a 2000-es évek elején újra betelepített Nagy-Eged-hegy borainak megjelenése.
Ma számomra a legfontosabb az, hogyan lehet egy ilyen egyedi és gazdag, a jelenlegi fogyasztói ízlésnek is maximálisan megfelelő borvidéket, mint Eger, a világba úgy bevezetni, hogy minőségben és stílusban egységes, izgalmas és érdekes borok kerüljenek palackba.
Milyen bikavért lehet eladni? Tudja valaki hitelt érdemlően tanúsítani, hogy milyennek kellene lennie az etalonnak? Nem hinném. Akkor mi a probléma? Az alapvető kívánalmakat a hegyközség és az Egri Bikavér Bizottság már lefektette. Nem tehetett mást, minthogy meghatározza a magas minőségű bor előállításának helyi kritériumait, a tájhoz alkalmazkodó paraméterekkel. Jó bort mindenütt kizárólag érett alapanyagból, tiszta pincében lehet készíteni. Legyen az bikavér vagy bármely más bor. Természetesen csak erőteljes hozamkorlátozással, jó karban lévő tőkékről szüretelt szőlőből, a termőhelyhez pozitívan alkalmazkodó fajtákból készítve lehet ezt elképzelni.
A kadarkát visszasírni egyelőre nem nagyon érdemes, oly minimális a termőterülete Egerben. Akinél van, az használja is a házasításhoz, ami komoly előnyt jelenthet.
A pinot noir legalább ilyen szépen illeszkedik egy elegáns szerkezethez és aromatikához. A borok gerincét adó kékfrankos és a portugieser csekély háború előtti klónjaiból néha csodákat lehet kihozni, de ilyen ültetvényből nemigen találunk már a borvidéken. Hogy a syrah még egy kis csavart tud bevinni az ízekbe? Örüljünk neki és próbáljunk a fajta pozitív tulajdonságaiból még többet profitálni.
Talán azokra a fajtákra érdemes koncentrálni, amelyek biztonsággal és jó minőségben tudnak beérni, lehetőleg minden évjáratban.
A merlot, cabernet franc jól teljesít Egerben is. Ha a gazda nem esik túlzásokba és ezeket a fajtákat lehet csupán jelzésszerűen adni a házasításokhoz, az eredmény kiváló lehet. A friss, gyümölcsös aromákat ma már megköveteli a piac. A nehéz, nem jó minőségű hordók hatását annál kevésbé.
