Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
„A székely nők annyira életrevalók, hogy még faragni is tudnak, főleg havasos helyeken, hol kevés művelhető föld van, résztvesznek a férfiak minden terhesebb munkáiban is, ők pásztorkodnak. Hát nem árkádiai élet-e ez?
Furnak, faragnak, kádat, szuszékot (nagy gabonatartó fedeles láda), zsindelyt metszenek, fát hordanak, szekereskednek, szóval a férfival teljesen megosztják az élet terheit, a mellett örök vidorak, kedélyesek és szépek is levén, megédesitik, kedvessé teszik az életet, sőt ha szükség, még hősökké is válnak a hon védelmére.
Oh annyi költészet, oly sok lélekemelő van a mi népéletünkben, annyi eredetiség, oly patriarchalis nagyság, s oly megható testvériesség, hogy örömmel telik el a honfikebel, mikor velök érintkezve, oly sok nemes tulajdonaikat ismeri fel, midőn szilárd jellemmel annyi természetes észt, s oly dicső, magasztos honszerelmet fedez fel bennök.
Hazafias lelkem mindig örömmel telt el és büszkeséggel is, midőn a székely néppel érintkeztem, midőn annak bizalmát megnyerve, szép tulajdonokkal párosult nemes jellemét felismerém, mikor én is mint egyik igénytelen fia e törzsnek büszke önérzettel mondám, hogy székely vagyok” – írja Orbán Balázs a tőle megszokott emelkedettséggel legendás művének, „A Székelyföld leírásának” „Alfalutól Parajdig” című, szám szerint XXXIII-ik fejezetében. (Leírom betűvel is: harmincharmadik, hogy a balliberális politikusok is megértsék. Meg egyébként is nehéz kiejteni ennyik ikszet és i-betűt egymás után.)
Bizony csodás része ez a Székelyföldnek, melynek a románok a létét is kétségbe vonják, s melyet több, mint száz éve igyekeznek roncsolni, felmorzsolni, identitásában megingatni. Mindezidáig sikertelenül.
Székelyföld rögvalósága mindenki számára megélhető, aki csak erre jár. Székelyföldön másképp jár az idő, más az emberek közötti kommunikáció, más az élet alaphangulata. Nem véletlen, hogy ha valaki beleszeret ebbe a tájba és az ott lakó emberekbe, élete végéig vissza fog ide járni, több, mint félezer kilométerről is.
Gyergyószék Parajd felőli bejáratánál, még a rovással is kiírt Borzont helységnévtábla előtt működik a település négy ismertebb vendéglátó egysége közül kettő. Balra impozáns gerendaházban a Székelyföld fogadó, majd következik jobbra a Basa fogadó. (A Basáról itt olvasható az élménybeszámolóm, a Borzont fogadóról e rovatban is írtam, a Hóvirágban tíz éve jártam, nem született szöveg az élményről, a vendéglő teljesítménye megfelelt a helyi átlagnak.)
A gyönyörű cégérrel ékített, impozáns Székelyföld fogadó beltere megnyerő, dekorációja visszafogott. Hangulatos teraszt is működtetnek. Az asztalon pomace olívaolaj, balzsamecet, só- és borslisztszóró.
A konyha egyszerűbb alapanyagokból készült székely, magyar és román ételek széles választékát kínálja. A legtöbb fogásnak sertés- és csirkehúsból adja az alapját, azon kívül pisztránggal és marhahússal találkozunk még az étlapon, utóbbival a pacalt nem számítva egy pörkölt s a csipetkés gulyás erejéig.
Örömteli, hogy több tájjellegű ételt is választékba vettek, mint a tárkonyos pityókaleves csülökkel, a tejfölös, túrós, szalonnás puliszka, a káposztaléleves vagy az áfonyás palacsinta.
A hagyományos, alföldi gyökerű magyar konyhát képviseli az említetteken kívül az Újházi tyúkhúsleves, a csirkepaprikás, a székelykáposzta, a cigánypecsenye, s a brassói aprópecsenye.
Kínálnak még többek között húsgombóclevest, radóci- és parasztcsorbát, füstölt-sült oldalast párolt káposztával, paszulyfőzeléket füstölt csülökkel vagy sült kolbásszal, sajttortát baracklekvárral, túrófánkot és gesztenyepürét.
Szomorú, hogy a borválaszték nemcsak szerény, de kizárólag román borokra szorítkozik, s azok közül sem a legjobbakból válogatták össze. Érthetetlen, hogy karakteresen magyar helyeken ez még ma is előfordulhat, amikor a helyi üzletláncban igen szép az erdélyi magyar és a belsőmagyarországi borok választéka. A nagyipari multisörök mellett tartanak néhány tételt a Tiltott Csíki Sörmanufaktúra termékei közül. A töményitalok zöme kommersz, de van tízféle Szicsek pálinkájuk is.
A kiszolgálás kedves, udvarias, szívélyes.
A társaságomban levő, húszas éveiket taposó fiataloknak meglepetés lehetett, hogy a szomszéd asztalnál a Tankcsapda együttes legénysége reggelizett, este Gyergyószentmiklóson lépett fel a csapat.
A fősodratú székely éttermekben a séfüdvözlet, vagy „amuse bouche” szinte ismeretlen, így a második kellemes meglepetés az volt, hogy ízletes zsíroskenyeret kaptunk fogadófalatként. A kenyér friss volt, a zsír jó ízű, rajta lilahagyma és fűszerpaprika.
A pacalleves jól sikerült, bár ízesítése cseppet bátortalan, némi plusz sav kell neki, de ezen könnyű segíteni. Tejfelezése visszafogott, általános gyakorlat, hogy a vendégek rendelnek mellé még külön is tejfölt. Értékeltük, hogy nem sűrítették feleslegesen, s hogy a pacal mennyisége, illetve állaga is remek.
A friss pisztrángot kukoricadarába forgatták, majd úgy sütötték meg bő zsiradékban, hozta azt, amit e technológia kínál, sózása megfelelő volt, a hal szaftos maradt. A mellé adott fokhagymamártás tejfölalapú, amit némi készterméknek tűnő majonézzel is elkevertek, nem élvezhetetlen, de nem is átütő.
A vegyes saláta óvatosan dresszingelt, lényegében csak ecetet és sót azonosítottam benne. Felvágott paradicsom, uborka és káposztasaláta volt a három összetevő, ettünk már jobbat a műfajban.
A miccs szaftos, serpenyőben, zsiradékon sütötték, faszénparázson vagy ennek hiányában bordázott vaslapon sütve, megfelelő pörzzsel jobb élményt ad, de így is élvezhetőnek bizonyult. A mellé adott kenyér friss, gyárinak tűnik, de a jobbacska kategóriából.
A somlói galuskában az egyébként sem meggyőző csokimártás csak jelzésértékű, a kakaós piskóta nemkülönben, a dió semmilyen szerepet nem kap a végeredményben. A produkció nem élvezhetetlen, de lehetne szaftosabb, a sárga krém meg több. Legalább a tejszínhab nem növényi. A maga műfajában nagyjából a régió átlagszintjének felel meg ez a desszert, amin azért lehetne emelni.
Az árak mérsékeltek, minderre egy alkoholmentes sörrel együtt nagyjából 10.000 forintnak megfelelő 130 lejt fizettem.
Végkövetkeztetésem ugyanaz, mint a Borzont fogadó esetében. Csúcsokra nem törő, de a megszokottat regionális mércével mérve stabilan hozó, élvezhető fogásokat kínáló konyha, jó ár/érték arány, kedves kiszolgálás, festői környezet.
Ha reális elvárásokkal ülünk be, jó élménnyel távozunk.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.