Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Mindezek után az sem ért meglepetésként, hogy világnézeti kérdésekben is igen nagy volt köztünk a harmónia. A borászok kapcsán szoktam idézni azt a gondolatot, hogy aki ételvitelszerűen értéket teremt és szerves kapcsolatot ápol az anyafölddel, az nem fog bedőlni az új és még újabb korok hamis prófétáinak, akik a kozmopolitizmust s az egyén mindenekfelettiségét hirdetik, hogy ne is említsem korunk mentális betegségét, a woke-őrületet. Ami áll a borászokra, az áll a lokalitás talaján álló, minőségközpontú séfekre is.
Értékeltük, hogy nem többnyelvű, agyonterhelt étlapot tettek elénk, hanem magyar nyelvűt, ami csak növelte amúgy is meglevő székelyföldi otthonosságérzésünket.
A román vendégek nyilván román étlapot kapnak, mindenki más pedig angolt.
A konyha izgalmas, komplex, kreatív ételeket kínál, melyek gyökerei a helyi, valamint a nemzetközi gasztronómiai hagyományból táplálkoznak. A fogások elsöprő többsége saját kreáció, gyakoriak a szokatlan, de működő íz- és alapanyag társítások, az egyéni megoldások.
Kínálnak többek között füstölt pisztráng-mousse-t ropogós zöldség brunoise-zal, homoktöves zselével, savanyított retekkel, sertésszüzet rebarbarás, érlelt sajtos hercegnőburgonyával, medvehagymás zöldborsópürével, zsályás cseresznye jus-vel, fűszeres joghurtban pácolt báránybordát kukorica gnocchi-val, házi mentalekvárral, cukkini-tzatziki-vel és csicseriborsó-lepénnyel, almás kardamómos tart tatin-t fahéjas ropogós morzsával, medvehagymás házi vaníliafagylattal. (Utóbbit séfajándékként meg is kóstolhattuk, jelentem működik, akárcsak a csalánfagylalt, melynek társaságában érkezett a „ráadásdesszert”.)
A borlapról és a beltérről már szóltam előző beszámolómban, ezeket nem érintette a séfcsere. A kiszolgálás továbbra is kifogástalan: felkészült, udvarias, szívélyes. Harminc év alatt kétszer fordult elő velem, hogy visszatérve egy étterembe azért ültettek egy adott asztal mellé, mert előző alkalommal is ott ültem és erre a személyzet emlékezett. A másik hely a Michelin csillagos Onyx volt egyébként.
Borjúmájpástétommal indítottunk. A csatos üvegben felszolgált selymes, harmonikus ízű pástétomot birsalmával ízesítik, hecsedlivel infuzált vajjal borítják be, amire ánizsos marinált sütőtök, valamint füstölt meggy, majd zöldborsóhajtás kerül, mindezt rebarbara chutney, zöldborsós morzsa-„föld” és pirított kalács kíséri. Lehengerlő fogás.
A 12 órán át készült, mély színű és mély ízű consommé-t szépen elrendezett medvehagymás házi tésztára, rizslapba tekert füstölt zöldségszalmára, pirított tépett marhahúsra, valamint rizslisztalapú vargányás ropogósra, illetve „szivacsra” öntik a vendég előtt. Látványra, ízre, koncepcióra egyaránt átütő produkció.
A jó ízegyensúlyú, optimális savasságú, selymes tárkonyos levest tormazöldjés tejfelhabra, csülök terrine-re és kissé túlpuhult, de nem élvezhetetlen zöldségre öntik. A betétek annyira megnyerők esztétikailag, hogy szinte sajnálja az ember, hogy a kompozíció egy része feloldódik a levesben. A jelzett apró szépséghibával együtt igazi műfajcsúcs, még csak hasonlót sem kóstoltam az elmúlt fél évszázadban (kulináris emlékezetem addig terjed), e népszerű tájjellegű leves zsánerében.
A kifogástalanul elkészített, gyönyörű rosé kacsamellet libazsírról indított céklás árpagyöngy-rizottóval és juharszirupos sült almával körítik, brokkoli-morzsával s a borjúmáj révén már ismert vékony, ánizsos sütőtök korongokkal díszítik-ízesítik, a vendég előtt kerül mellé a narancsos kacsa-jus. Újabb meggyőző kompozíció.
A szaftos, friss pisztrángfilét helyben készült, kissé megpirított spenótos gnocchi-val, vaslapon hőkezelt kínai kellel, édesköményes hal-jus-vel és égetett grapefruit-tal körítik. Izgalmas játék a keserű ízekkel.
A vargabélesben visszafogták az édes ízt, túlságosan is, főként, hogy az étlapon szereplő mazsola-zselét markánsan savas, tájjellegű homoktövisre cserélték. Maga a főelem lehetne egy fokkal könnyedebb, de így is élvezhető, különösen a szarvasgombás fehércsokoládé-mousse-szal kiegészítve. Mindent egybevetve ez fogás is kreatív, izgalmas, regionális szinten pedig messze kiemelkedő.
Mit lehet mindehhez végszóként hozzáfűzni?
Talán csak egy szívbéli gratulációt és azt a jókívánságot, hogy minél több értő vendég tapasztalhassa meg a „Beyond-élményt”.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!