Ki ne szeretné az őszinte, tiszta, egyértelmű illatokat, ízeket? Szerintem nincs ilyen ember, mint ahogy egy megnyugtató, lankás táj szépségeit sem szoktuk ellökni magunktól. A kettő együtt még többet ad. Annak idején talán a rádióban hallottam először azt a szóösszetételt, hogy szelíd pannon táj. Nagyon megmaradt bennem és azóta is hálás vagyok, ha módom van elmerülni benne. Bárhol, bármerre, bármilyen évszakban vagy napszakban. Ami talán annál is jobb, ha a táj mellé bor is akad épp olyan, mint a táj. Szelíd, simogató, megnyugtató, kínálja a „kérekmégegypohárral” érzést. Hogy mi kell ehhez? Szerintem őszinte és tudatos munka, alázat, és nem utolsó sorban szeretet.
Az ApróKertek picészet borai mellett ugyanez az érzés fogott el. Amikor csak hagyjuk magunkat jó értelemben sodorni az árral. Amikor jól esik, nem kell törni a fejemet hogyan-és mikénteken, egyszerűen jó belekortyolni a borokba. Újra és újra.
Kicsit restellem, hogy csak most tudtam rá időt szakítani, de végre leültem az ApróKertek borai mellé. Veliczky Zoltán és Schubert Ádám Pázmándon asszisztálnak a bor megszületéséhez. Mert úgy érzem, ezeket a borokat nem készítik, csak világra segítik. Nincs semmi hókuszpókusz. Gondosan ápolt szőlő, és ahogy a birtok neve is mutatja, sok-sok apró kert. Pázmánd és a Velencei hegység sokáig csak Szentesi József borain keresztül élt a borisszákban. Bízom benne, hogy Józsi nem haragszik meg rám, amiért rajongok újonnan felfedezett boraikért. Természetesen az ő borai mellett.
Az Etyeki-Budai borvidék a Gerecse hegység deli részétől a Velencei- es a Budai-hegységekig húzódik. A borvidék alapvetően három nagyobb zónára oszlik: a szorosan vett etyeki területre, amely Csabdin, Bicskén, Etyeken, Válon keresztül Martonvásárig követhető, a Velencei-hegység deli lejtőjen Pázmándtól Pákozdig elterülő körzetre es a Budai-hegység délnyugati oldalan a Töktől Budakesziig terjedő zónára. A „Budai-borvidék” elnevezés kissé anakronisztikus, hiszen ennek a körzetnek nincsen semmi közé a 600 éven keresztül európai hírnevet magokénak mondható budai borok termő helyéhez.
Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró térségében, a Velencei-hegység egésze mélységi magmás eredetű, karbon időszaki kristályos gránitkőzetből áll. A talajképző kőzetek az Etyeki-dombság területén főleg a lösz és löszszerű negyedidőszaki üledék, továbbá homok, mészkő, homokkő, ritkábban dolomit. Ezen a fiatal homokos lejtőlöszön alakult ki a borvidék jellegzetesen vályogos típusú talaja, amelynek magas aktív mésztartalma hozza létre a borvidékre jellemző ún. „meszes borokat”. A Velencei-hegységben gyakori a gránit törmelékével keveredett lösz.
Kitűnő és izgalmas terroir adja a borok hátterét, de tudjuk jól, hogy önmagában ez nem elég. A birtok művelt területe nem nagyobb, mint másfél hektár. Érdekes a fajta választékjuk, ezért is kóstoltam érdeklődéssel – és némi fenntartással – boraikat. A csókaszőlőből, kadarkából és az olaszrizlingből készült boraikat már korábban is kóstoltam, de most egyszerre több tétel is elém került. Így ebben a felállásban jobb képet lehet kapni egy pincészet elképzeléseiről, mintha csak más környezetben, más borokkal együtt nézünk meg egy-két bort. A csókát korábban nagy csókasorban és most nyáron a Bussay Pincében is kóstoltam, mindkét alkalommal abszolút meggyőző volt. A fajtára jellemző mély gyümölcsösség, valahol a kadarka és a kékfrankos között, szerkezetében leginkább a Zweigeltre emlékeztető karakterrel. Van nérójuk is, amivel eddig nem igazán tudtam mit kezdeni. Egerben Gál Lajos készített tiszta néról egyes évjáratokban, anyámnak a Hárs-hegyen volt egy ragyogó lugasa, ahonnan jó érett szőlőt szedtünk. Persze bor nem készült belőle, de csemegézni igencsak jó volt.
Nem győzött meg igazán egészen addig, amíg most ezt a bort meg nem kóstoltam. Csupa gyümölcs, érett és finom ízek, selymes tapintás, érezhető bujasággal vegyítve. Amikor a természetesség jó értelemben telepszik rá a bor illatára-ízére, az többnyire jót jelent.
Ilyen remek koncentrációt mátrai finomságoknál érezni mostanában. Három különféle évjáratot is meg tudtam kóstolni, 2019, 2021 és 2022 került a poharamba. Talán a 2019-es adta most a legstabilabb és legszerethetőbb képet. Gazdag gyümölcsössége mellett határozott ízmélység is megjelent, kis tanninhangsúllyal. A 2021-es szintén erőteljes volt, határozottabb hordós karakterrel, de egyáltalán nem nyomta el a szőlő jegyeit. A 2022-es nekem még egy kicsit nyersebb volt, de itt is remek szerkezettel, jó arányokkal és hosszú utóízzel volt dolgunk. Mindhárom bor tiszta és határozott, mondhatni némi behízelgő magakellető bujasággal aláhúzva.
Felvállalták azt a ma még hálátlan szerepet is, hogy biancával és solarissal is foglalkoznak. Nem egyszerű a feladat, tartok tőle, hogy a néróval szemben itt nehezebb lesz becserkészni a fogyasztókat. A cél tiszteletreméltó, bár kóstolhatnék igazán emlékezetes PIWI fajtákat! A környezettudatosság ezt mondatja velem, de sajnos a tapasztalat még jóval távolabb kullog a józan megfontolástól.
Pázmándon készül közösségi bor is. Igaz, ebben hat termelő vesz részt, de az ApróKertek stílusa így is felfedezhető volt benne. Könnyűvér 2022 néven került palackba, néhány ezer palackos mennyiségben. Kékfrankos, néró és cabernet sauvignon az összetétel, inkább hajlik a siller felé – számomra ez teszi annyira értékessé. Csupa finom sav, érett, tisztaízű szőlő, mintha ott lenne mellettünk a szőlőtőke és arról falatoznánk. Nyilván ez a bor sem a végtelen koncentrációról szól, gondolom nem is ez a termelők célja.
Ezek igazi társasági borok. Jó leülni melléjük , jól esik emelgetni a poharat. A kékfrankosból készülő szűretlen rozé is izgalmas volt.
Magam a rozéborokat nem szeretem önálló kategóriaként kóstolni. A bor jó legyen, a szín nem számít. Nos, ennek van mit mondania. Kiváló savakkal, jó arányokkal és friss, üde gyümölcsösséggel kóstoltuk, mentes minden művi elemtől. Gondolom rajtam kívül mások is azért fordultak el a rozék világától, mert nem különböztetünk meg nagyüzemi buta egyenborokat azoktól, amelyek borként állják meg a helyüket a kínálatban. Ez ilyen, tartalmas és szerethető.
Örülök az ApróKerteknek. Hamarosan igyekszem sort keríteni rá, hogy más is örülhessen nekik.
