A koleszterin nélkülözhetetlen a szervezet számára, de ha túl magas a szintje, komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. A magas koleszterinszint növeli a szívbetegségek és a stroke kockázatát, ezért fontos, hogy tisztában legyél a rossz és jó koleszterin szerepével és szabályozásának módjaival. A koleszterin szintjének szabályozása kulcsfontosságú az egészséges szív- és érrendszer fenntartásához és a hosszú, egészséges élethez. Az életmódbeli változtatások rengeteget segítenek, hogy kordában tartsd a koleszterinszinted, amivel akár az orvosi kezelést is elkerülheted. De lássuk mit tehetsz az egészséges koleszterinszintedért.
Mi a jó koleszterin?
A koleszterin egy zsírszerű anyag, amely a vérkeringésben található. Alapvetően a szervezetünknek szüksége van rá a sejtek megfelelő működéséhez és a hormonok termeléséhez, de ha túlzott mennyiségben van jelen, érelmeszesedéshez és egyéb problémákhoz vezethet.
A koleszterinnek két fő típusa van:
• LDL-koleszterin („rossz koleszterin”): Ha túl magas az LDL-szint, az artériák falában lerakódások keletkezhetnek, növelve a szívroham és a stroke kockázatát.
• HDL-koleszterin („jó koleszterin”): Segít a májnak eltávolítani a felesleges LDL-t a véráramból, csökkentve a szívbetegségek esélyét.
A koleszterinszintet egy orvosi vizsgálattal ellenőrizheted, azonban nem csak ezt a két anyagot kell ellenőrizni.
A koleszterin mellett a trigliceridek szintje is fontos. A trigliceridek egyfajta zsírok, amelyek szintén a véredben találhatók. Evés után a szervezeted trigliceridekké alakítják át azokat a kalóriákat, amelyeket nem használ fel azonnal, majd a szírsejtekben raktározódnak. Ha sokat mozogsz és energiaként használod fel őket, akkor kiürülnek a vérből, de túl sok belőlük veszélyes, mivel növelik a szívbetegségek kockázatát.
Mikor kell koleszterinszintet mérni?
A szakértők szerint 40 éves kor felett legalább ötévente érdemes megméretni a koleszterinszintet. Ha a családban előfordult szívbetegség, vagy egyéb kockázati tényezők állnak fenn (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás), akkor ennél gyakrabban is ajánlott a vizsgálat. Jó, ha tudod, hogy a sima vérvizsgálat a jó és a rossz koleszterin együttes szintjét mutatja. A teljes lipidszűrés viszont külön veszi a HDL, az LDL és a trigliceridek szintjét is.
Mit számít egészségesnek?
Az egészséges HDL-szint férfiaknál 1 mmol/l felett, nőknél 1,2 mmol/l felett van. Az LDL-szint akkor tekinthető egészségesnek, ha 3 mmol/l alatt marad. Az összkoleszterinszint és a HDL arányát is figyelni kell, amelynek 6 alatt kell lenni.
Hogyan csökkenthető a koleszterinszint?
A koleszterinszint csökkentése leginkább életmódbeli változtatásokkal lehetséges. Elsősorban fontos az egészséges, koleszterinszintet csökkentő ételek fogyasztása, mint például a bab, és a hüvelyek. Viszont a telített zsírokat, például a zsíros marhahúst, a bárányt, a sertést, a bőrös baromfit és állati eredetű zsírokat érdemes kerülni, mivel ezek növelik a koleszterinszintet.
Mint korábban írtuk, ha odafigyelnénk a koleszterinszintünkre:
- Fogyasszunk kevesebb vörös húst, zsíros tejet, tejterméket,
- Kerüljük a trópusi eredetű zsiradékokat, mint például a pálma- és kókuszolaj,
- Szabjuk meg a napi cukormennyiséget,
- Mérsékeljük a sós, olajos rágcsálnivalók, csipszek, snackek mennyiségét,
- Ne igyunk szeszes italokat és sok alkoholt. Legfeljebb napi 1-2 dl jó minőségű vörösbort fogyasszunk,
- Csökkentsük az előrecsomagolt, félkész, kész- és gyorsételek arányát.
Kiemelten fontos az elhízás elkerülése, ugyanis a túlsúly növelheti a vér koleszterinszintjét és a szívroham kockázatát.
A szakértők szerint a rendszeres testmozgással is felvehetjük a kesztyűt a nem kívánt koleszterin ellen. Heti legalább 150 perc, azaz két fél fél óra mérsékelt intenzitás mozgás segíthet a jó koleszterinszint növelésében, a rossz csökkentésében. Vannak azonban olyan esetek, amikor a genetikai tényező is befolyásolja a koleszterinszintet. Ilyenkor kevés lehet a helyet táplálkozás, és rendszeres testmozgás. Szerencsére a mai orvostudománynak erre is van gyógyszere, amivel csökkenthető a koleszterinszint, ezzel együtt pedig a szív- és érrendszeri problémák kialakulásnak esélye – írja a The Guardian.
