Kőszeget jó esetben a Jurisics várról, netán Írottkőről ismerik a legtöbben, esetleg a szépen felújított Fő téren kóborolnak egyet. Messze van. Így igaz, de igazán megéri egy kis időt szánni a városra és környékére. Borkedvelők számára kötelező feladat. Évszázadokon keresztül meghatározó kínálata volt komoly exportot is jelentő borokból. A hajdan volt boros dicsőség nyomait és az újjáéledés kezdeteit ma is láthatjuk a város fölött.
Évekkel ezelőtt egykori tanítványom, Dr. Kaibinger Tamás ügyvéd mesélte, hogy szeretné újraindítani a minőségi borkészítést Kőszegen. Családi öröksége mindig is erre a vidékre vitte, aminek a következménye az Unger Bormanufaktúra nevet viselő pincészet, amit Stampf Ervin építésszel együtt alapítottak.
A város fölött fekvő szépséges kúria – még csak nyomokban ugyan – de hamarosan teljesen felújítva várja a borkedvelőket. Pompás szőlőültetvényekkel, itt-ott régi tőkékkel, komoly tisztasággal és ahol szükséges, technológiával is büszkélkedhetnek a miniatűr borászatban.
A kőszegi szőlőültetvények sajnos évtizedekig ugyanúgy háttérbe szorultak, mint a vaskeresztesi borok. Pedig itt is uralkodik az a kristályos kőzet, ami a sopron8i területek legjavtának borait is alakítja. A hűvös klíma és ez a ritka, ám a szőlő számára kitűnő hátteret jelentő alapkőzet egyedi ízeket és karaktert hoz ki a borokból, feltéve, hogy a szőlő megfelelő kezekben van. Ehhez persze arra is szükség van, hogy igen alacsony hozamokkal és gondoskodó módon közelítsenek a szőlőhöz. Első boraikkal elbűvölték a kóstolókat, és jó okkal. Tiszták, a szó minden értelmében, határozott karakterrel, komplexitással és a föld iránt mutatott legnagyobb tisztelettel büszkélkedhetnek.

A Kőszegi Bor újjáéledésével egy külön termékleírás létrehozását is sikerült végig vinniük, ami a mai durva adminisztratív terheket a termelőkre rovó feladattömeg közepette nem volt egyszerű. Némi irigység is követte- követi ezt az utat, amit már szinte megszoktunk. Mert mennyivel egyszerűbb kritizálni, mint létrehozni bármit is. Jómagam a birtok újraéledésétől kezdve kíváncsian és némi büszkeséggel kísérem ténykedésüket. Hála elhivatottságuknak, nem torpantak meg az úton – remélem ezután sem tántorítja el őket semmi. A kőszegi hűvösebb klímának ma a korábbinál is nagyobb előnye, hogy egyáltalán létezik. A szőlő itt egyelőre nem érik túl, ami a borokban kitűnő savszerkezetet kínál. Rengeteg gyümölcs és tiszta íz, hosszú, gazdag utóíz az erdei finom bogyósgyümölcsök pikánsan fanyar üdeségével. Ezek az itt termő vörösborok leggyakoribb jellemzői. Kékfrankos és Zweigelt a két fő kékszőlő, ami csak a filoxéra vész időszakában honosodott meg a borvidéken. Korábban a furmint volt erre a király, ami ma ritkán található meg az ültetvényekben. Pedig van fehér szőlő is, no de a divat! Az elhozta a kékfrankos korszakát.
Kőszeg és a bor kapcsán még valamiről feltétlen tudni kell. A Szőlő jövésnek könyvét 1740-ben kezdték vezetni, de maga a hagyomány valószínűleg már a XVI. században is élt. Volt egy néhány éves interregnum, az 1700-as évek végén volt pár év, amikor elfagytak a rügyek. Így nem volt mit lerajzolni.
Mert hogy maga a könyv nem mást tartalmaz, mint 1740 óta minden április 24-én – Szent György napján – a szőlő hajtásait. A Szent György-nap mellett Szent Lőrinc és Szent Orsolya napján is születtek bejegyzések, de rajzos illusztráció csak április 24-én készült a könyvbe. A szőlőhajtást művészi színvonalú, ceruzával, tollal készített rajzok, később akvarellek örökítik meg. A szőlőhajtás bejegyzésének dátuma egybeesett a gazdálkodási év kezdetével, így nem véletlen, hogy ezt a napot választották erre a nemes célra. Az állatokat is ilyenkor hajtották ki a legelőkre, fontos dátum volt évszázadokon keresztül. Afféle előjelzésként is szolgált a hajtások fejlettsége. Hogy a jóslás bevált-e, azt az évjáratot záró szüretkor lehetett csak megmondani.1930 óta a dűlő nevét is feljegyzik, ahonnan a minta származik. Az eredeti, XVIII. századi könyv már betelt, azt a helyi Jurisics Miklós Vármúzeumban őrizik és javaslom mindenkinek, hogy nézze meg, ha Kőszeg felé jár. Gyönyörű.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!