A további félelmekre, melyek szerint lehetetlen költségekbe veri magát Magyarország az olimpia rendezésével, úgy reagál: mindössze három olyan létesítményt kell felépíteni, amelyre kifejezetten az olimpia miatt van szükség: a Csepel-szigeten elhelyezendő park Olimpiai Stadionja, egy csarnok, amely a vívást és a kézilabdát fogadja be, illetve a teniszközpont. Ha nem nyerjük meg a rendezést jövőre Limában Los Angeles és Párizs ellenében, ezek az épületek nem készülnek el.
Durva helyzeteket eredményezhet a tömegközlekedés számára a rendezés. Erről Mizsér azt mondja, a városközpont 7 kilométer sugarú körében kap otthont 24 sportág, és a projektgazda számításai szerint ezek a helyszínek a sportolók számára átlagosan 13 perc alatt lesznek elérhetőek – „dedikált” olimpiai sávokon. A szurkolóknak ez a kvázi garantált idő 15-20 perc lesz, kötött pályás közlekedéssel. Aztán persze lesz jó néhány olyan esemény, amely a falu tőszomszédságában lesz, ezek közt említette Mizsér a BMX-et, a kajakszlalomot és az evezést. Ugyanakkor szerinte a sportolónak felemelő lesz, amikor az aranyérem megszerzése után hajóra rakják, és úgy viszik vissza az olimpiai faluba.
Azzal kapcsolatban, hogy Schmitt Pál korábbi NOB-alelnök szerint Párizs esélyei nőttek Róma visszalépésével, elmondta, valószínűleg Schmitt jobban ismeri a NOB belső világát, és igaz is lehet, hogy az olasz fővárost támogató latin világ Róma kiesése után egy másik, hasonló kaliberű várost támogathat.
A 2024-es olimpia rendezőjéről 2017 szeptemberében dönt a NOB.
