Nemrég rántották le a leplet a tervezett 2024-es budapesti olimpia egyes helyszíneinek látványterveiről, amiket másfél éven át 50-en készítettek elő. Mizsér Attila, a pályázatot koordináló cég sportigazgatója a Digi Sport televízióban szerdán azzal védte meg a Budapest „gyomrában” helyet kapó versenyeket – a várható káosz miatt szívükhöz kapó fővárosiak előtt –, hogy a NOB Agenda 2020 fantázianevű programja alapján ezeket a rendezvényhelyszíneket az ötkarikás játékok után azonnal vissza is lehet majd bontani.
– Igyekszünk minden esetben azt megvizsgálni, hogy a leendő létesítménynek milyen utóélete lesz – terjesztette ki megjegyzését az egykori öttusázó olimpiai bajnok. Szerinte külön előny is, hogy a mobil helyszíneknek köszönhetően meg lehet mutatni 6 milliárd sportkedvelőnek ezt a gyönyörű várost 3, illetve a paralimpiával együtt 6 héten át.
A Budapest 2024 Kft., vagyis az olimpiai pályázatot végigvivő cég leendő vezérigazgatója, Mihók Attila és Pogátsa Zoltán közgazdász feszült egymásnak szerda este a Mathias Corvinus Collegiumban. Parázs vita alakult ki, a hallgatóság pedig döntött. Azért a kandidálásunkról kiderült néhány fontos részlet: például ha a vidék nem szállhatott volna be, nem is pályáztunk volna. RÉSZLETEK
Mizsér úgy érzi, különösen is hátborzongató volna a Kossuth téri íjászverseny vagy a Hősök terén lévő maratoni célkapu, versenyben például a riói vitorlásverseny öblével.
Nem tagadja, azért nem elsősorban az átmeneti helyszínekre épülnének a ’24-es játékok, hiszen a sportra az ország jelenlegi vezetése húzóágazatként tekint.
– Nagyon sok olyan létesítmény épül, amelyre a magyar sportnak egyébként szüksége van, ha meg akarja tartani erős szerepét. Ha majd a ’30-as években is úgy akarunk elindulni egy-egy olimpián, hogy 20-30 érem megszerzésére is esélyünk van, akkor szükségesek ezek a fejlesztések.
Aztán lesznek ideiglenes arénák, ilyen épül például a Hajógyári-szigeten az ökölvívás versenyei számára, valamint és az Etele téri röplabdacsarnokot is elbontják, ha lementek a versenyek.
