Nemrég rántották le a leplet a tervezett 2024-es budapesti olimpia egyes helyszíneinek látványterveiről, amiket másfél éven át 50-en készítettek elő. Mizsér Attila, a pályázatot koordináló cég sportigazgatója a Digi Sport televízióban szerdán azzal védte meg a Budapest „gyomrában” helyet kapó versenyeket – a várható káosz miatt szívükhöz kapó fővárosiak előtt –, hogy a NOB Agenda 2020 fantázianevű programja alapján ezeket a rendezvényhelyszíneket az ötkarikás játékok után azonnal vissza is lehet majd bontani.
– Igyekszünk minden esetben azt megvizsgálni, hogy a leendő létesítménynek milyen utóélete lesz – terjesztette ki megjegyzését az egykori öttusázó olimpiai bajnok. Szerinte külön előny is, hogy a mobil helyszíneknek köszönhetően meg lehet mutatni 6 milliárd sportkedvelőnek ezt a gyönyörű várost 3, illetve a paralimpiával együtt 6 héten át.
A Budapest 2024 Kft., vagyis az olimpiai pályázatot végigvivő cég leendő vezérigazgatója, Mihók Attila és Pogátsa Zoltán közgazdász feszült egymásnak szerda este a Mathias Corvinus Collegiumban. Parázs vita alakult ki, a hallgatóság pedig döntött. Azért a kandidálásunkról kiderült néhány fontos részlet: például ha a vidék nem szállhatott volna be, nem is pályáztunk volna. RÉSZLETEK
Mizsér úgy érzi, különösen is hátborzongató volna a Kossuth téri íjászverseny vagy a Hősök terén lévő maratoni célkapu, versenyben például a riói vitorlásverseny öblével.
Nem tagadja, azért nem elsősorban az átmeneti helyszínekre épülnének a ’24-es játékok, hiszen a sportra az ország jelenlegi vezetése húzóágazatként tekint.
– Nagyon sok olyan létesítmény épül, amelyre a magyar sportnak egyébként szüksége van, ha meg akarja tartani erős szerepét. Ha majd a ’30-as években is úgy akarunk elindulni egy-egy olimpián, hogy 20-30 érem megszerzésére is esélyünk van, akkor szükségesek ezek a fejlesztések.
Aztán lesznek ideiglenes arénák, ilyen épül például a Hajógyári-szigeten az ökölvívás versenyei számára, valamint és az Etele téri röplabdacsarnokot is elbontják, ha lementek a versenyek.
A további félelmekre, melyek szerint lehetetlen költségekbe veri magát Magyarország az olimpia rendezésével, úgy reagál: mindössze három olyan létesítményt kell felépíteni, amelyre kifejezetten az olimpia miatt van szükség: a Csepel-szigeten elhelyezendő park Olimpiai Stadionja, egy csarnok, amely a vívást és a kézilabdát fogadja be, illetve a teniszközpont. Ha nem nyerjük meg a rendezést jövőre Limában Los Angeles és Párizs ellenében, ezek az épületek nem készülnek el.
Durva helyzeteket eredményezhet a tömegközlekedés számára a rendezés. Erről Mizsér azt mondja, a városközpont 7 kilométer sugarú körében kap otthont 24 sportág, és a projektgazda számításai szerint ezek a helyszínek a sportolók számára átlagosan 13 perc alatt lesznek elérhetőek – „dedikált” olimpiai sávokon. A szurkolóknak ez a kvázi garantált idő 15-20 perc lesz, kötött pályás közlekedéssel. Aztán persze lesz jó néhány olyan esemény, amely a falu tőszomszédságában lesz, ezek közt említette Mizsér a BMX-et, a kajakszlalomot és az evezést. Ugyanakkor szerinte a sportolónak felemelő lesz, amikor az aranyérem megszerzése után hajóra rakják, és úgy viszik vissza az olimpiai faluba.
Azzal kapcsolatban, hogy Schmitt Pál korábbi NOB-alelnök szerint Párizs esélyei nőttek Róma visszalépésével, elmondta, valószínűleg Schmitt jobban ismeri a NOB belső világát, és igaz is lehet, hogy az olasz fővárost támogató latin világ Róma kiesése után egy másik, hasonló kaliberű várost támogathat.
A 2024-es olimpia rendezőjéről 2017 szeptemberében dönt a NOB.
